A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.

Az Alimentary Pharmacology and Therapeutics cikke a korábbiaknál több mutató, így pl. az egyéni szinten mért betegségköltség vagy a globális életminőség bevonásával elemzi a biológiai terápiákkal kapcsolatos költségfelhasználást.

Akkor a leggazdaságosabb a kezelés, ha az első évben hatékony, és tulajdonképpen mindegy, hogy milyen gyógyszerrel sikerül elérni a remissziót. Ha orvosilag indokoltak, az olcsóbb hatóanyagok természetesen gazdaságossági szempontból is megállják a helyüket. Hogyan alakul a költséghatékonyság az IBD hosszú fennállása alatt?

A döntési fa és Markov-modellek mellett a szimulációs modellek alkotják az egészség-gazdaságtani modellek harmadik csoportját. A Markov-modellek komoly előrelépést jelentenek a döntési fákhoz képest, ha hosszabb időtávok és/vagy visszatérő események figyelembevételére van szükség.

Andrej Markov orosz matematikus nevéhez fűződik a diszkrét sztochasztikus folyamatot leíró Markov-lánc megalkotása a 20. század elején. A Markov-modellek azon a tulajdonságon alapulnak, hogy adott jelenbéli állapot mellett a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbéliektől.

Az egészség-gazdaságtani modellezések három leggyakrabban alkalmazott módszere a döntési fa, a Markov-féle és a szimulációs modellezés. A döntési fa egyszerűségét és hasznosságát tekintve az egyik legmegfelelőbb döntést támogató modellezési eszköz.

Az egészség-gazdaságtani elemzések jelentős részében egy konkrét vizsgálat során gyűjtenek adatokat az értékelendő egészségügyi technológia révén nyerhető egészségnyereségről, költségmegtakarításról vagy éppen az általa indukált többletköltségekről.