A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

Egy eddig ismeretlen, recesszív öröklődésmenetű idegfejlődési rendellenességet írtak le, amely jelenlegi ismereteink szerint a leggyakoribb ilyen típusú kórkép lehet.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén nagy vihart kavart a szívhangrendeletről szóló kérdés, a miniszter most dokumentumokat tett közzé ezzel kapcsolatban.

Májusban tartják az Európai Elhízás Elleni Napot, amely nemcsak ráirányítja a figyelmet korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívására, hanem cselekvésre is ösztönöz.

Ünnepélyes keretek között avatták fel dr. Méhes Károly, a magyar gyermekgyógyászat és orvosi genetika meghatározó alakjának szobrát Pécsett.

A ritka betegségek kérdésköre egyszerre jelent súlyos orvosi, társadalmi és gazdasági kihívást, derül ki a Növekedés összeállításából.

A génátírás és a DNS-t javító mechanizmusok összehangolásában kulcsszerepet játszó folyamatot térképeztek föl nemzetközi társakkal szegedi kutatók.

Egészségesen született és jól van az a kisfiú, akinél még embrió korában kiszűrték a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárással.