Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában rávilágít a kormányváltás után kialakult új politikai és kamarai kontextusra.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, amely lehetővé teszi a gyógyszerészek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók számára a vényírást, írja a Telex.

Továbbra is nagy hiányosságnak tartok több krónikus problémát – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Bár a receptírási jog híre kezdetben ellenállást váltott ki, a szakmai érvek a feszültség enyhülését mutatják, derül ki a Népszava Szike podcastjéből.

A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a rendelet valójában az ügyeleti átalakítás miatti orvoshiányt próbálja kezelni, de erre alkalmatlan.

A belügyminiszter jogszabálytervezete szerint az elektronikus vényírási jogosultságot kibővítenék a gyógyszerészekre és szakápolókra is. Az orvosi kamara feldühítette a gyógyszerészeket.

Az adatok a betegszám növekedését, a terápiás paletta koncentrációját és korábbi készítmények kiszorulását mutatják, írja az Economx.

Továbbra is csak szakorvosi javaslatra írhatnak fel a 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszereket a háziorvosok.