A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. A gyógyszercsoport jelenleg elérhető tagjai a tofacitinib, a baricitinib, az upadacitinib, a filgotinib (csak Európában) és a peficitinib (csak Ázsia egyes országaiban).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.

Az adathalászok célkeresztjébe egyre inkább mikro-, kis- és közepes vállalkozások is kerülnek, állapította meg egy friss kutatás.

A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.

A szegeden Parkinson-kórban szenvedő betegbe ültették be a jelenleg egyedülálló innovációt jelentő direkcionális mély agyi stimulációs elektródát.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt, és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

Többféle standard közegészségügyi intervenciót is kifejlesztettek a légúti vírusok terjedésének, illetve az általuk okozott hatásoknak és következményeknek a kivédésére.

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait.

Minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét 1981. augusztus 12-én mutatták be Amerikában, Magyarországra 1985-ben jutott el.

A klinikai táplálásterápia kivitelezése kórházi körülményeket igényel, azonban, körültekintő betanítás és ellenőrzés mellett, otthoni táplálásra is lehetőség van. Ennek módszerei az otthoni enterális táplálás (OET) és az otthoni parenterális táplálás (OPT).  Mindkét esetben az az elsődleges cél, hogy a táplálás biztosítsa a beteg energia-, mikro- és makrotápanyag-szükségletét.