Az agyi atlasznak nevezett óriásprojekt az emberi agy idegsejtjeinek feltérképezését, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát tűzte ki.

Mindannyian ismerünk családunkban, ismeretségi körünkben olyan személyt, aki kimagasló szellemi képességekkel rendelkezett, majd a súlyosbodó mentális hanyatlás az évek előrehaladtával a hivatásában, a társadalomban és a családban is korábbi jelenlétének, szerepének és aktivitásának fokozatos leépüléséhez vezetett. Az öregedéssel azonban nem feltétlenül jár együtt kóros mértékű szellemi hanyatlás: gondoljunk csak a 80-as, 90-es éveikben még mindig aktív és kreatív tudományos kutatókra, művészekre, szakemberekre.

Az embriószerkesztés alkalmazása egy nemzetközi szakértőkből álló testület szerint még mindig túl korai – írta az MTI nyomán a hvg.hu.

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a két kínai babánál, akiknek a génjeit még embrió állapotukban módosították.

Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ezekről a témákról volt szó a Qubit közösségi estjén.

Már rég nem a klónozás a trendi téma a kutatók körében, írja a Népszava.

Ez a kockázatos és fölösleges beavatkozás csak a kutatást vezető Csienkuj He nagyravágyásáról szól a Qubit összeállítása szerint.

Ellenszavazat nélkül fogadta el az MTA elnöksége a gyógyítás előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről szóló állásfoglalást.

Egyre reálisabb lehetőség a géndopping, a sportolókat a riói olimpián egy fajtájával kapcsolatosan már tesztelik is. Egyes vélemények szerint lehetetlen megállítani a terjedését, így jobban járunk, ha engedélyezzük, és szabályozzuk.

Először kezeltek sikeresen editálással genetikai betegséget felnőtt emlősállat szervezetében – a Science által a tavalyi év áttöréseként ünnepelt módszer ezzel megindult a humán terápiás transzláció felé.