14 milliárdot igényeltek átalakításra Összesen 110 intézmény jelentkezett arra a pályázatra, amelyet a kórházi szerkezetátalakítás elősegítésére írt ki az Egészségügyi Minisztérium. A megpályázható összeg 7,5 milliárd, az igény 14 milliárd forint volt. A pénzből a kórház-átalakítások miatt szükséges beruházásokat és az elbocsátandó dolgozók végkielégítését finanszírozhatják a nyertesek. Medical Tribune  Pályázat egynapos sebészetre Július elsejével megkezdődhet az egynapos sebészeti ellátás azokban az intézményekben, amelyek a szaktárca nemrégiben kiírt és lapunk megjelenésekor már le is zárt pályázatán nyertek pénzt. Erre az ellátási formára négymilliárd forint jut évente. A pályázaton azok az intézmények vehettek részt, amelyekben megszűnt az aktív sebészet, továbbá ahol korábban már végeztek egynapos beavatkozásokat. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese elmondta: Magyarországon a szemészet és a nőgyógyászat területén végzik a legtöbb egynapos beavatkozást, de ortopédiai, urológiai, fül-orr-gégészeti és sebészeti műtétekre is van mód. Major Zoltán, az OEP főigazgatója szerint 2005 óta folyamatosan emelkedik az egynapos sebészeti beavatkozások száma; 2005-ben 46 ezer, tavaly 55 ezer, idén pedig már az első félévben 36 ezer műtétet végeztek egynapos ellátás keretében. Medical Tribune  Vitatott változtatási tilalom Törvénysértőnek tartja a XII. kerületi önkormányzat képviselőtestületének eljárását a Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, mert szerinte a testület engedély nélkül rendelt el változtatási tilalmat többek között a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet területére. Forgács Imre hivatalvezető elmondta, már el is juttatták a Pokorni Zoltán polgármester vezette önkormányzathoz az erről szóló törvényességi észrevételt. Az indoklás szerint a változtatási tilalom sajátos településrendezési célokat szolgáló jogintézmény, amelyet nem lehet jogi rendeltetésétől eltérő célokra használni. A kormány által megszüntetett gyermekszanatórium területére azért rendelt el változtatási tilalmat az önkormányzat, hogy megakadályozza az ingatlanspekulációt. Csakhogy a közigazgatási hivatal szerint a változtatási tilalomnak nem lehet elsődleges célja, hogy az ingatlanok tulajdonosát megakadályozzák az értékesítésben. Magyar Nemzet  A többség az OEP-et favorizálná A biztosítottak 60-77 százaléka maradna a mai állami egészségbiztosítási rendszerben – hangzott el a Generali-Providencia Biztosító által rendezett konferencián, Budapesten. Az OECD felmérése szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 76 százalékát fedezi az állami egészségbiztosító (OEP), a magánkiadás pedig 21 százalék; ez utóbbi többsége gyógyszerkiadás. A csekély számú biztosan átlépő a magasabb jövedelműek közül került ki. Arra a kérdésre, hogy mire fizetnének havi rendszerességgel biztosítási díjat, első helyen állt a várakozási idő lerövidítése, másodikon a gyógyszer-, harmadik helyen a vizitdíj költségének az átvállalása, míg a negyedik a szabad szakorvos megválasztásának lehetőségének biztosítása. A felmérés másik tanulsága, hogy az üzleti biztosítókban jóval kevésbé bíznak az emberek, mint a kereskedelmi bankokban. MTI Eco  Horváth Ágnes és a titkos kódok Az egészségügyi tárcánál az egyes munkaanyagokat rejtett kódokkal látják el, hogy ennek révén azonosíthassák a „kiszivárogtatókat” – tudta meg a Stop egy neve elhallgatását kérő apparátusi vezetőtől. Az ötlet állítólag egy védelmi szakértőtől származik, aki azt a feladatot kapta, hogy vessen gátat az elmúlt években gyakorivá vált „dokumentumkallódásnak”. A szaktárcánál egyébként soha ennyi sajtótájékoztatót nem szerveztek korábban, mint az elmúlt szűk egy év alatt, s válaszadási „reakcióidejük” is messze felülmúlja a kormányzati átlagot. Idén májusig 96 millió forintot költött a tárca a reform kommunikációjára. Stop/VGO  Vérszegény egyetemi honlapok Megdöbbentő, hogy a „tudásközpontú társadalom” korszaka idején a magyar oktatók között milyen kevesen és milyen kevéssé élnek az internet adta lehetőségekkel. Erre az eredményre jutott az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI), amely a hazai egyetemeken folyó oktatás minőségét elemző kutatási programja keretében az intézmények közgazdasági karai magyar nyelvű honlapjainak információtartalmát vizsgálta egy 2006 őszén lezárt, az interneten keresztül lebonyolított adatgyűjtést követően. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Miskolci Egyetem (ME), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Kaposvári Egyetem (KE), a gödöllői Széchenyi István Egyetem (SZIE), a veszprémi Pannon Egyetem (PE), a Debreceni Egyetem (DE), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azon oktatóira terjedt ki, akik az adatfelvétel idején a felsorolt intézmények közgazdaság-, gazdaság-, illetve gazdálkodástudományi karán tanítottak. VGO  Távozik az OEP főigazgató-helyettese Június elsejétől megszűnik Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatóhelyettesének munkaviszonya. Munkáját az Egészségügyi Minisztériumban folytatja, ahol a járóbeteg szakellátás átalakításának, modernizálásának feladata vár rá. Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy ezt a szaktárca szoros kötelékében – munkaviszonyban – vagy megbízott szakértőként végzi. Weborvos  Újabb kilépők Tovább folytatódik a szakmai kollégiumok tagjainak tiltakozása a kormány egészségügyet érintő intézkedései ellen, legutóbb prof. dr. Papp Lajos, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívcentrumának vezetője lépett ki a Kardiológiai Szakmai Kollégiumból és ezzel párhuzamosan lemondott a Szívsebészeti Szakcsoport vezetéséről is. Véleménye szerint Horváth Ágnes miniszter nemcsak ostoba és tájékozatlan, hanem sokadszor megalázza az egészségügyben dolgozókat, egyúttal javasolja a testület feloszlatását. A klinikusok mellett a korszerű medicinában nélkülözhetetlen diszciplínák művelői között is van, aki protestál a kormány intézkedései ellen. Az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumi tagságáról lemondó dr. Simon Pál a kollégium elnökének írt levelében így fogalmaz: „A jelenlegi egészségpolitikai vezetés még korábbi elődeit is felülmúlva nem foglalkozik az egészségügyi informatikával, még csak interpretálni sem képes az eredményeket, amint ezt a közelmúltban elhangzott és elhíresült miniszteri expozé tanúsította. Sajnálatos, hogy a kollégiumunk (és ez akkor személy szerint engem sem mentesít a felelősségtől!) semmit nem tett a valóság megvilágítása érdekében. Ez az epizód most csak egy jelzés, amelyet nyilván több is követ majd, és az illetékesek el fogják várni a miniszter tanácsadó testületétől, hogy ne a szakmai szabályain nyugvó realitást fejtse ki, hanem az elöljárói gondolatot igyekezzék alátámasztani”. Medical Tribune  Helyesbítés A Medical Tribune 2007. május 24-én megjelent 10. számának 5. oldalán található, „Beutaló Pro Familia címen” című cikkünkben félreérthetően fogalmaztunk. A cikk alapján az olvasó azt a következtetést vonhatta le, hogy jelenleg Pro familia jogcímen nem utalhat be ellátásra hozzátartozót. Ezzel szemben a hatályos egészségbiztosítási törvény alapján jelenleg is adott ez a lehetőség; a jogszabály pusztán az orvosi kamarai tagság önkéntessége miatt változik. Medical Tribune

Pillanatnyilag kármentés folyik az egészségügyi reform során megszüntetésre ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI). Lipótmezőről kettős arcú, ambivalens döntés született – véli prof. dr. Nagy Zoltán főigazgató: a nagy pszichiátriai intézmények elleni érvrendszer nem állta meg a helyét, hiszen most újabb tébolydák alakulnak, csak nem a Hűvösvölgyi úton.

Pillanatnyilag kármentés folyik az egészségügyi reform során megszüntetésre ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI). Lipótmezőről ambivalens döntés született – véli prof. dr. Nagy Zoltán főigazgató, aki nem hiszi, hogy a folyamat visszafordítható. Professzor úr, kért előzetes engedélyt ehhez az interjúhoz, vagy már nem érvényes a korábbi szabályozás? – Nem, azt hiszem, ezt a kérdést a sajtó túldimenzionálta. Az egyik intézeti tiltakozó akció idején Tasnádi Zoltán miniszteri biztos valóban kérte, hogy sajtóanyagok csak a minisztérium jóváhagyásával szülessenek, de azt hiszem, ez csak arra az egy esetre volt érvényes. A minisztérium az akkori feszült légkörben így igyekezett elejét venni egy esetleges konfliktusnak.  Az ombudsman szerint alkotmánysértés történt, de mi történik ma az intézményben? Ön hozhat még döntéseket, vagy már csak a miniszteri megbízottnak van szerepe? – Furcsa helyzetben élünk. Április elsejétől az intézet mint fekvőbeteg- ellátó intézmény megszűntimages/  Nem is vehetnek fel beteget? – Fölvehetünk, de csak az utódintézmények jogán. A betegellátás a nyár folyamán kilenc helyre kerül. A pénzügyi elszámolás a Semmelweis Egyetemen, fővárosi kórházakon, illetve az Amerikai úti Idegsebészeti Intézeten keresztül, további szerződések alapján történik, a helyzet tehát kissé komplikált.   Úgy működnek, mint egy alvállalkozó? – Igen, és mindaddig felvesszük a betegeket, amíg ellátásuk fizikailag is átkerül majd az utódintézményekbe.   Tudják már, hová kerülnek, akiknek nincs hová menniük? – Olyan krónikus betegekről van szó – szerencsére nem nagy számban –, akiknek nincs hozzátartozójuk. A Merényi Kórház két krónikus belgyógyászati pavilonjában lesz helyük.   Ha átépítették. A többi intézmény esetén ugyanez a helyzet, ami sok száz milliós költséget igényelimages/– Így van, erről én is tudok.  Ez a legrosszabb forgatókönyv, ami történhetett? – Én ezt nem így értékelném. Ha már az OPNI megszűnt és a fővárosi intézmények átvesznek tőlünk feladatokat, nyilván ezek az intézmények szeretnének saját fejlesztési- felújítási céljaikra minél több pénzt megszerezni a minisztériumi forrásokból. Lehetne persze úgy is gondolkodni, hogy ha ezt a forrást az intézetünk megkapta volna, akkor a felújításokat az OPNI-ban is meg lehetett volna csinálniimages/ Az épület tágas, elegáns, de kétségtelen, hogy túl nagyok a terek...  Ahogyan a kabinetfőnök indokolt, inkább az utcát fűtikimages/ – Ennyire azért nem gazdaságtalan és a jelenlegi kórházakkal összehasonlítva nem is kiugróan rossz. Azt mondták, hosszú távon nem eléggé  költség-hatékony a működtetése, ezért kell egy modern helyre költöztetni.  Csakhogy nem hoztak létre más helyen egy új országos intézetet, csak szétdarabolták a régit – Arra hivatkozott a minisztérium, hogy van egy európai uniós direktíva, amelynek értelmében a nagy pszichiátriai intézményeket, a régi tébolydákat nem célszerű egyben tartani. A lakóközösségi pszichiátriát kell erősíteni. Ez valóban így is van – ha van hozzá megfelelő szociális védőháló. Az elmebetegek jelentős része ugyanis elmagányosodik, a családoknak nincs kellő teherbíró képességük.  De Magyarországon a szakma szerint nem épült még ki a megfelelő járóbeteg-ellátó intézményrendszer. – Így még mindig az a leghumánusabb, ha egy nagy intézményben látják el a krónikus betegeket.  Jelenthet megoldást az a legújabb főpolgármesteri elképzelés, hogy egy holding működteti majd a fővárosi intézményeket? – Erről nem tudunk semmi konkrétat, tartok tőle, hogy ez csak egy újabb ötlet a sok közül.  A miniszter első elképzelései között – erre utal Lenkovics Barnabás jelentése is –, még nem szerepelt az OPNI bezárása, arra lényegében csak a közép-magyarországi regionális egyeztetések után bólintott rá a minisztérium. Mi történt közben? Mivel haragították magukra a fővárost? – Nem, ezt első perctől kezdve így tervezték. Miniszter úr esetünkben – azt hiszem – taktikai okokból beszélt eleinte csak csökkenő ágyszámokról, miközben azt nem mondta, hogy az intézmény kapacitását máshová helyezi. Tizenöt éve, amióta az intézetben dolgozom, állandóan téma, hogy be kellene zárni. Számos ötlet hangzott el – készült egy saját ingatlanhasznosítási tervünk is. Aszerint az OPNI telephelyén egy új kórházi szárnyat kellene építeni, a főépületet pedig más célra, egészségügyi szolgáltatásra, de nem kórházként használhatnánk. Rácz Jenő minisztersége idején lényegében elfogadta ezt a tervet, de mire a döntés megszületett volna, változott a miniszter személye, és ő már nem támogatta ezt az elképzelést. Az átalakulás alatt végig azért küzdöttem, hogy egy-egy gyógyító team lehetőleg maradjon együtt, hiszen ez egyfajta szakmai kultúrát jelent. A gyógyító közösségek egy részét azonban kénytelenek vagyunk szétszedni, mert töredékosztályok kerülnek ide-oda. Érdekes ugyanakkor, hogy új nagy pszichiátriai egységek alakulnak ki például a Nyírő Gyula vagy a Merényi Kórházban. Kettős arcú, ambivalens döntés született tehát: a nagy pszichiátriai intézmények elleni érvrendszer nem állta meg a helyét, hiszen most újabb tébolydák alakulnak, csak nem a Hűvösvölgyi útonimages/  Mindez azért érdekes, mert a hódmezővásárhelyi tüntetést leszámítva nincs még egy olyan intézmény, amelynek megmentéséért annyian és annyiféleképpen szót emeltek volna, mint az OPNI-ért – hiába. Ön minek tulajdonítja ezt? Ennyire rossz az érdekérvényesítő képességük? Vagy ennyire erősek mások háttérérdekei? – Az egészségügyi reformban azzal számolt az egészségpolitika, hogy a szakma tiltakozni fog, és azt majd úgy lehet interpretálni, hogy az orvosok maradiak, reakciósok, féltik a pénzüket és a hatalmukat. Nem fogadták el, hogy a vélemények mögött szakmai megfontolások húzódnak meg, gyanúsítgatások ellen pedig nehéz védekezni. Az ellenállást azzal söpörték le, hogy tiltakoztok, ezek szerint jó úton járunkimages/  Lipótmezőt többször hozták már összefüggésbe ingatlanspekulációkkal, tény azonban, hogy az önök kincstár által meghirdetett Völgy utcai ingatlana évek óta eladhatatlan. Önt megkereste valaki, valahonnan?– Nem, igaz, nem is vagyok ingatlanspekuláns és késő lenne már szakmát váltanom. Az azonban biztos, hogy mielőbb kezdeni kell vele valamit, mert ha az államkincstárra száll és nem lesz funkciója, ugyanúgy jár, mint a többi nem használt épület: tönkremegy.  Ön szerint milyen döntésnek kellene születnie? – Bennem változatlanul felmerül, hogy talán még kórházi épületként is lehetne használni – nem is túl nagy átalakítással.  Vannak, akik más okot is sejteni vélnek a történtek mögött. Szilágyi Júlia, az Országgyűlési Biztos Hivatalának pszichiáter főtanácsadója például „a hazai pszichiátria szétverésének szándékát.” Már megint a szcientológia? – Sosem volt kapcsolatom a szcientológiával, de ismerem elődöm, Veér András küzdelmeit. Tény, hogy a magyar társadalomban mindig volt egyfajta fenntartás a pszichiátriával, a pszichiáterekkel és a pszichiátriai betegekkel szemben. A negatív diszkrimináció, nem állítom, hogy a döntéshozókban is, de gyakran érvényesült, mert mind a betegek, mind a pszichiáterek érdekérvényesítő képessége meglehetősen gyenge.  Az OPNI bezárása miatt legtöbbször a pszichiátriai betegek helyzetéről esik szó, de mi a helyzet a stroke-osokkal, az ön által létrehozott országos központtal? – Nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk, és ez most nem az „ágyszámok misztikája”. Hiába maradhatna meg a neurológia (stroke, epilepszia, molekuláris neurológia) 120 ágyából 82 az idegsebészeti intézetben is, ha ott csak 55 ágy fér el. Nagy a veszélye, hogy a kisebb ágyszámon működtetett egység funkcióképtelen lesz, és mindez a neurológus stroke-ellátó team szétesését is jelentheti. Azzal, hogy a stroke-rehabilitációs osztály Visegrádra kerül, megszűnik az a komplex ellátás, ami csak nálunk volt az országban. Nem látom reálisnak, hogy ez a folyamat visszafordítható. A szakembergárda 80 százaléka június-júliusig van az épületben, addig mindent megpróbálok, hogy át tudjunk menteni valamit abból, amire az életemet tettem.   Kollégái tudják már, ki hová kerül, megy-e vagy szükség van rá? – Az elmúlt hónapokban folyamatos volt az egyeztetés. A fekvőbeteg- ellátást több helyen saját szakembergárdával és nem a mi orvosainkkal, nővéreinkkel kívánják megoldani. Előfordul, hogy az országos ismertségű osztályvezetőt próbaidőre akarják alkalmazniimages/ Sokan a magánszférában folytatják a pályát, a fiatalok többen külföldön tájékozódnak.   Lát esélyt arra, hogy előkerül egy alapító okirat vagy egy végrendelet, amelyből kiderülhet, hogy a Schwartzer család úgy ajándékozta az államnak a Lipótmezőt, hogy annak 200 évig a pszichiátriai betegek gyógyulását kell szolgálnia? – Egy oldalági leszármazott valóban bejött hozzám a férjével és állították, hogy vannak erre vonatkozó családi dokumentumok, amelyeket átadtak egy neves ügyvédi irodának. Az Orvostörténeti Intézet igazgatójától azonban ennek ellentmondó információkat kaptam. Szerintem ez az egész csak legenda.

Többlet a kasszában Bár egészen a közelmúltig jelentős, több százmillió forintos hiány keletkezett az Egészségbiztosítási Alapnál, az idei év első három hónapjában szufficitet könyvelhettek el. Korábban a járulékbevételek nem fedezték a kiadásokat – mondta el Matejka Zsuzsanna, a lemondott egészségügyi miniszter kabinetfőnöke az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt. A trend megfordulását elsősorban azzal magyarázta, hogy sikerült megállítani a gyógyszerkiadások növekedését, illetve a szigorú intézkedések eredményeként kordában lehetett tartani az ellátások után járó összegek kiáramlását. Major Zoltán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szerint a 17 milliárd forintos többlet a gyógyító kassza 1600 milliárd forintos teljes összegéhez képest elenyésző, azonban határozott optimizmusra ad okot. A főigazgató úgy fogalmazott, ez az év elején megkezdett egészségügyi reform első számszerűsíthető eredménye. Napi Gazdaság    Útmutató a reform megtámadásához A Fővárosi Bírósághoz április közepéig 23 keresetlevél érkezett a megyei, városi önkormányzatoktól, valamint kórházaktól az egészségügyi miniszter regionális szakellátási normatívákat és az ellátási területek egészségügyi szolgáltatók közötti felosztását tartalmazó határozatai ellen. A Magyar Orvosi Kamara is pert indított, amely önmagában tíz miniszteri határozatot támad meg – közölte a bíróság sajtótitkársága. A Népszabadság információja szerint a Fidesz „kötelező erejű” útmutatót készített a reform megtámadásához önkormányzatok, illetve az azok befolyása alatt lévő kórházak számára. Fideszes politikusok cáfolták, hogy a párt központi utasítás alapján szervezte volna az egészségügyi átalakításokról szóló határozatok bírósági megtámadását, de azt elismerték, hogy adtak jogi segítséget a fideszes önkormányzatoknak a keresetlevél elkészítéséhez. MTI   Változnak a vizitdíjszabályok Várhatóan július elsejétől változnak a vizitdíjszabályok. Az eddigi egyeztetések értelmében a jövőben nem kellene leróniuk a vizit-, illetve a kórházi díjat a szolgálatban lévő tűzoltóknak és rendőröknek. Mentesülnének a fizetési kötelezettség alól azok is, akik legalább 60 alkalommal adtak vért. Mentes lehet a tüdőszűrésre érkezőnek a röntgen – amennyiben járványmegelőzési célja van a vizsgálatnak. Továbbra is vita van a koalícióban a 18 éven aluliak sürgősségi ellátásáról. A szakma javaslatára az SZDSZ ezer forintnál is nagyobb összeget kérne a gyerekek ellátásáért, ha az ügyeletet indokolatlanul vették igénybe. A szocialisták a gyermekek esetében azonban semmilyen vizitdíj bevezetését nem támogatják. Az orvosok számára az egészségbiztosító összeállította azt a listát, amely egy-egy mentesített betegség esetében fölsorolja az ingyenes kezeléseket. A daganatos betegek kórházi napidíját valószínűleg eltörlik. Medical Tribune/Népszava   Drágább az egészségügy Havonta 15 ezer forintot költ egy átlagos magyar család orvosra, gyógyszerre, azokban a háztartásokban viszont, amelyekben krónikus beteg él, 18 ezer forintot – derül ki a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég kutatásából. Ez körülbelül 35 százalékkal több a tavalyi összegnél. A többletköltséget a gyógyszerek térítési díjának növekedése, illetve a gyógyhatású készítmények gyakoribb fogyasztása okozza. Az átlagos havi egészségügyi költségekből több mint 5000 forintot az orvos által felírt szerekre fordítanak a családok, csakhogy a kiváltott orvosságok ötöde továbbra is a szemétbe kerül. A magyarok csaknem felének (42 százalék) van krónikus betegsége – leggyakrabban magas vérnyomás, mozgásszervi betegség, allergia, tartós kezelésre szoruló keringési panaszok, valamint cukorbetegség. Nekik havonta mintegy kilencezer forint a gyógyszerszámlájuk; ebből az összegből körülbelül kétezret a recept nélkül is hozzáférhető, kiegészítő terápiájukra költenek. A gyógyszervásárlások toplistáját az Algopyrin vezeti. Népszabadság    Minőségi lista Heteken belül fölkerül az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapjára a kórházak minősítésére szolgáló első adatsor, amelynek célja, hogy a beteg tudatos fogyasztóként dönthessen arról, hol kezelteti magát. Bár az egészségügyi tárca valódi kórházminőségi listát ígért, a felügyelet honlapjára kerülő adatokból csak az derül ki, hol, hányan dolgoznak, és milyen műtéteket végeznek. A lista eredetileg tartalmazta volna azt is, hogy az egyes intézményekben betegségcsoport szerint hányan haltak meg. Figyelonet.hu    Egyesülő intézmények Július elsejével egyesül az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház baleseti sebészeti osztályával; utóbbi az OBSI-ba költözik – közölte Budaházy Emil, a két kórház átalakításával megbízott miniszteri meghatalmazott, a Péterfy kórház főigazgatója. A két intézmény közös gazdasági irányítás alá kerül, a tulajdonos Egészségügyi Minisztérium megválik tőlük, működtetésüket pedig előreláthatólag a Fővárosi Önkormányzat veszi át. A gazdasági, műszaki apparátus létszámát várhatóan csökkentik, az orvosok, nővérek 90 százalékára azonban szükség lesz – közölte a miniszteri biztos. MTI   Elfogadás előtt A Nemzeti Fejlesztési Terv a hivatalos európai uniós elfogadás küszöbén áll – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Gyöngyösön, egy északmagyarországi regionális területfejlesztési konferencián. „A benyújtott program szerkezetéről és fő számairól megállapodtunk, nincsen közöttünk nyitva tartalmi vita (...) befejeződött minden egyeztetés Brüsszellel” – fogalmazott. Európában legkorábban, január végén már napvilágot láttak az első pályázatok, a regionális programokhoz kapcsolódó pályázatok pedig már május végén megjelenhetnek, vagyis Magyarország jól áll – tette hozzá a kormányfő. MTI    Versenyhivatalhoz fordultak a gyógyszergyártók A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mivel mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mind egyes háziorvosi szoftver forgalmazó cégek által kínált vényíró szoftverek működése megtévesztésre alkalmas, néhány esetben valótlan tényeken alapul és szerintük jelentős versenykorlátozó hatású. Az OEP által biztosított vényíró program önkényesen kialakított feltételrendszer alapján kategorizálja a tb-kassza számára azonos kiáramlást jelentő termékeket (fix támogatású termékek), azt a látszatot keltve, és kommunikációjában is hangsúlyozva, mintha ezen termékek közül az orvos kizárólag a legolcsóbb készítményt írhatná fel betegének, korlátozva ezzel a betegek szabad választási jogát. A két gyártói szövetség kérte a Gazdasági Versenyhivataltól e gyakorlat megsemmisítését. Medical Tribune    Folytatódnak a vizsgálatok Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága is tájékozódik annak a mindszenti férfinak a halálesetéről, aki a közelmúltban a mentőben vesztette életét, miután a területi ellátási kötelezettség megváltozására hivatkozva Hódmezővásárhelyről továbbküldték a szentesi kórházba. Az eset kapcsán nyilatkozatháború és több vizsgálat kezdődött. A hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár János a meghalt férfiról a reform első áldozataként beszélt. Később az országos tiszti főorvos, Falus Ferenc sajtótájékoztatón közölte, hogy a haláleset körülményeit az ÁNTSZ dél-alföldi régiójának tisztifőorvosa megvizsgálta, és ennek alapján világos, hogy sem a mindszenti háziorvos, sem a szentesi kórház, sem az Országos Mentőszolgálat nem hibázott. Hódmezővásárhelyen ellenben vétettek, mert nem fogadták a hozzájuk sürgősséggel érkező beteget. A sürgősségi ellátás feltétele ugyanis az, hogy megvizsgálják a beteget, stabilizálják az állapotát, majd elsődleges diagnózist állítanak fel. Hódmezővásárhelyen mindhárom elmaradt.   A tájékoztatón bemutattak egy hangfelvételt, amelyen a mentős és a hódmezővásárhelyi orvosnő beszél a férfi halála után. Az orvosnő szavaiból kiderült, hogy nem érzi magát felelősnek. Egy utasításra hivatkozott, amely szerint nem vehette fel a beteget, ugyanakkor tudta, hogy az esetet vizsgálat követi, amelyben „ráhúzzák a vizes lepedőt”.   Nyugtalanító, hogy a történtekből egyesek politikai színezetű következtetéseket vontak le – ezt már az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor jelentette ki. Szerinte nem zárható ki a büntetőjogi felelősség sem, ezt azonban a vizsgálat folytatásának kell megelőznie. Falus Ferenc szerint korábban is történtek ehhez hasonló esetek. Ezek oka azonban az emberi mulasztás, nem pedig az ellátás szervezése, az egészségügy reformja. Az azóta közzétett boncolási jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szívroham végzett a 67 éves tüdőbeteg férfival. Medical Tribune/Weborvos    Per Lipótmezőért Pert helyeztek kilátásba a 140 éves Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) örökösei, ha az épületekben megszűnik a gyógyítás. Báró Schwarzer Ferenc az alapító okirat tanúsága szerint ugyanis azzal a feltétellel adta át az ingatlant az államnak, ha ott 200 évig a pszichiátriai betegeket gyógyítják; igaz, az alapító okirat a közelmúltban eltűnt. Minderről Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa számolt be a parlament emberi jogi bizottságának ülésén. Matejka Zsuzsanna, a lemondott miniszter kabinetfőnöke cáfolta az ingatlanspekulációt, és azt mondta, hogy a mai gyógyszerek és technika mellett nincs szükség „pszichiátriai gyárakra”, mert a gyógyszeres terápia megoldást jelent a betegeknek. Szerinte a lipótmezői épület alkalmatlan betegellátásra, és nem működtethető gazdaságosan, az ott dolgozó szakmai csapatot pedig azért nem hagyták egyben, mert nem találtak erre megfelelő épületet. Tasnádi Zoltán miniszteri biztos elmondta, hogy a fővárosban a Nyírő Gyula és a Szent István Kórház, továbbá a Semmelweis Egyetem venné át az ágyakat, a járóbeteg-ellátásról azonban még nem született döntés. Ezek az érvek nem győzték meg az ombudsmant, és ismét kijelentette: súlyosan alkotmánysértő állapot áll fenn, mert nem biztosított az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjog. Kifogásolta azt is, hogy a miniszteri biztos nyilatkozati tilalmával sértette a dolgozók szólás- és véleménynyilvánítási szabadságát. A bizottság az egészségügyi és az oktatási bizottsággal közösen albizottság létrehozását kezdeményezi az ügy kivizsgálására. Magyar Hírlap    Van gazdája a fővárosi egészségügynek Április közepétől Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes hatáskörébe került az egészségügy felügyelete – jelentette be a koalíciós egyeztetés után Demszky Gábor főpolgármester. A Fidesz budapesti vezetése őszre készíti el új fővárosi programját – mondta el Tarlós István frakcióvezető. A kórházak megszüntetése, az ágyszámokkal való manipulálás, a több-biztosítós rendszer erőltetése vélhetőleg egy speciális privatizációs kísérlet. A lakosság ezért nagy árat fizet, és a felelősség elsősorban az SZDSZ-t, koalíciós partnerét és a főpolgármestert terheli – közölte. Magyar Nemzet    Versenyt az egészségügyben? Az önrészfizetés lehetősége is szerepel a Versenyt az egészségügyben? Igen, de hogyan!? címet viselő vitaanyagban, amely a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható. A GVH szolgáltatási irodájának vezetője által összeállított, több mint 50 oldalas dokumentum szerint „növelni kellene a nem élőmunkát terhelő adók arányát az állam által garantált minimális egészségügyi szolgáltatások fedezetének biztosításában. (images/) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási piacon egyes, jól meghatározott szolgáltatási termékcsoportok esetén megjelenik a nagyobb önrészfizetés kényszere, a már létező egészségpénztárak és egészségbiztosítási termékeket is kínáló biztosítók kiterjeszthetik tevékenységüket e területekre is” – olvasható a többi közt a vitaanyagban. MTI

Orvosok és politikusok együtt indulnak harcba kórházaikért. Eddig mindössze négy-öt kórház fennmaradásáért tüntettek országszerte, de az elkövetkezendő hetekben, hónapokban várhatóan több tucat település lakói követelik majd intézményük fennmaradását. Vajon a helyi képviselők félre tudják-e tenni személyes érdekeiket, a kormány meg tudjae győzni választóit az Egészségügyi Minisztérium által készített reformkoncepció helyességéről? Az már most látható, hogy a szaktárca struktúraátalakítási terve az ágazat egészét felbolygatta; érzelmek és szakmai indokok csapnak össze. A szaktárca országos intézetekre vonatkozó – több lehetőséget is vázoló – koncepciója ingatlanspekulációt sejtet; ügyes kombinációval eladhatóvá válhatnak az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, az Országos Gyógyintézeti Központ, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, valamint a Parádi Állami Szanatórium épületei. Az eleddig oly erősnek vélt, tekintélyük okán „védett” státust élvező orvoslobbi egyre bizonytalanabb; a kamara – a kötelező tagság felszámolásával – súlytalanná vált; a kórházakat irányító gazdasági szakemberek szövetségei, az orvosegyetemek vezetői egyelőre várnak; remélik, hogy a parlamenti képviselőkön keresztül elérik azt, amit nem tudtak „átverni” a minisztériumon: vegyék figyelembe érveiket az átalakítás során. Összeállításunk a 10–13. oldalon