Egyetlen pohárnyi italban 25 teáskanálnyi cukor

Tam Fry, a National Obesity Forum szóvivője a New Scientist hasábjain kesereg amiatt, hogy David Cameron miniszterelnök úgy döntött, egyelőre mégsem vezetik be Nagy-Britanniában a cukor-adót. A fórum állásfoglalása szerint ez azzal egyenlő, hogy ismét elmarad a régóta várt, gyermekkori elhízás elleni stratégia megvalósítása is.

 A nagy-britanniai rákkutató intézet (Cancer Research UK) becslése szerint amennyiben 20%-os adót vetnének ki a cukrozott üdítőitalokra, csak az önmagában 3,7 millió ember elhízását akadályozná meg 2025-ig. A cukoradó bevezetését immár sokadszor fúrták meg, most maga a miniszterelnök visszakozott épp annak bevezetése előtt, ezért is írja az Elhízásellenes Fórum szóvivője: megint a cukorbárók nyertek, egyre inkább úgy tűnik, Cameron és kormánya az élelmiszeripar rabszolgája lett. Hatékony beavatkozás hiányában azonban a nagy-britanniai egészségügyi rendszer, a National Health Service össze fog omlani, olyan nagy terhet ró rá a gyermek- és felnőttobezitás következményeinek kezelése, teszi hozzá Fry, aki azt is elmondja, hogy a Nemzeti Elhízásellenes Fórum már 16 éve próbálja meggyőzni az egymást követő kormányokat, hogy szabályozzák az élelmiszeripar tevékenységét, és ne engedjék, hogy az élelmiszerekbe hatalmas mennyiségű cukor kerüljön. A kormányok azonban az ipari lobbi hatására eddig sosem tették meg a szükséges lépéseket, csak nevetséges próbálkozásokat indítottak, pl. megígértették az élelmiszeriparral, hogy a szabályozás elkerülése érdekében önkorlátozást gyakorol, és csökkenti termékei kalóriatartalmát. Mivel azonban a kalóriacsökkentés nem volt kötelező, az önkorlátozás kudarcba fulladt: bár némelyik kevésbé ismert cég újraformulálta termékeit, a legnagyobbak, amelyek termékeiből a legtöbbet fogyasztja a lakosság, semmit nem változtattak. Mint arról a The Telegraph beszámol, a Coca-Colában vagy a Magnum jégkrémekben pl. ugyanannyi cukor van, mint tíz éve, holott gyártóik megígérték, segítenek a vásárlóknak abban, hogy kevesebb kalóriát fogyasszanak.

 A táplálkozási szakemberek által működtetett Action on Sugar elnevezésű jótékonysági szervezet legutóbbi közleménye szerint egyenes sokkoló mennyiségű cukor van pl. a Starbucks ízesített meleg italaiban: egyetlen adag 25 teáskanálnyi cukrot tartalmaz, ami még a híresen kalóriadús Coca-Colának is háromszorosa, és több mint háromszorosa a felnőttek ajánlott napi maximális cukorbevitelének (nem is beszélve a gyerekekéről)(a közlemény a többi kávézó- és étteremlánc meleg italainak cukortartalmát is felsorolja, és sajnos a többi sem büszkélkedhet: a legkisebb cukortartalmú ital egységnyi adagjában is 13 teáskanálnyi/50 g cukor van). A szakértők szerint legalább az elvárható lenne, hogy az italokon feltüntessék azok cukortartalmát.

 Mint Tam Fry leszögezi, az elhízásjárvány csökkentése érdekében az ENSZ és a WHO szakértői is a cukoradó bevezetését tartják hatékonynak, és szinte valamennyi egészségügyi szakmai szervezet is támogatja bevezetését, így pl. a 200.000 orvost reprezentáló orvoskollégium (Academy of Royal Medical Colleges) is, amely szervezet 2014 óta követeli, hogy legalább próbaképpen vezesse be az ország a cukoradót. Az orvosok szerint legalább 20%-os adóra lenne szükség, de a National Obesity Forum úgy véli, hogy inkább az 50%-ot kéne megközelíteni, mivel minél nagyobb az adó, annál inkább elrettent a cukorfogyasztástól. Márpedig a cukrozott üdítőitalok fogyasztásának csökkenésével mindenki, még a rosszabb anyagi helyzetben lévők is jól járnának, azaz a cukoradó nem büntetné a szegényeket, mivel senkinek sincs szüksége arra, hogy cukrozott italokkal enyhítse a szomjúságát. A többi lehetséges beavatkozásra – az élelmiszerek alapvető újraformulálása, a cukrozott üdítők promóciójának korlátozása, a gyorséttermi ételek gyerekek felé történő hirdetésének korlátozása vagy az élelmiszerek és italok címkéi információtartalmának növelése – is szükség van, azonban a cukoradó lenne a leghatékonyabb eszköz, amivel el lehetne téríteni az embereket a kártékony élelmiszeripari termékek fogyasztásától.