hirdetés
2014. november. 23., vasárnap - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Élelmiszerbiztonsági szempontok terhességben – 2. rész

Jean T. Cox, MS, RD, LN és Sharon T. Phelan, MD

Mely ételek jelentenek valóban veszélyt egy várandós számára? A betegek szorongva várják a választ, és örömmel fogadják, ha gyakorlati tanácsokat kapnak a kávé- és alkoholfogyasztásra, illetve a higanyra és egyéb anyagokra vonatkozóan.

hirdetés

Minden amerikai lakos – és ezen belül is leginkább a várandósok – számára jó hír, hogy az élelmiszerek terén az Egyesült Államok az egyik legbiztonságosabb ország a világon, melyet az is jelez, hogy az ételekkel kapcsolatos megbetegedések előfordulási aránya 1996 óta folyamatosan csökken.1 Ennek ellenére az élelmiszer-biztonsági rendszer új és új feladatokkal néz szembe, többek között azzal, hogy az élelmiszer-ipari dolgozók között igen nagy a fluktuáció, és nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy valaki szándékosan szennyezi a készülő élelmiszert.2

Napjaink várandósa sokféle élelmiszert fogyaszt, köztük külföldről behozott vagy nem otthon készült ételeket is.2 Az importélelmiszerek aránya az elmúlt évtizedben 35%-ra növekedett, és 48 milliárd tonnát tett ki.3 Noha mostanában már csak 15% körül van az importélelmiszerek fogyasztása, bizonyos termékkategóriákban ennél jóval nagyobb a külföldi áruk hányada. A 2005-ös adatok szerint a mogyoró 54%-a, a halaknak és a tenger gyümölcseinek 84%-a érkezett más országokból.3

Az importélelmiszerek biztonságosságával kapcsolatban kételyek merültek fel, mivel egyre több olyan ételféleség (pl. késztermék, friss áru és tenger gyümölcsei) érkezik más országokból, melyek önmagukban is veszélyt hordoznak.1 Ezzel szemben egy közelmúltban elvégzett becslés szerint az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (US Department of Agriculture; USDA) a hús- és baromfiáruk mindössze 10%-át veti alá fizikai vizsgálatnak, és az importáruk csupán 4%-a rendelkezik mikrobiológiai tanúsítvánnyal.3 Az egyéb ételek és italok minőségéért felelős Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hatóság (Food and Drug Administration; FDA) a más országokból származó élelmiszerek mindössze 1%-át vizsgálja át.3

 

Házilag „előállított” fejfájások

Messze vagyunk attól, hogy otthonainkba egyáltalán ne kerüljenek házi gazdaságokban készült ételek. Bár a USDA megköveteli, hogy a hús- és baromfifeldolgozó üzemek legalább néhány naponta mutassák be termékeiket, az FDA csupán évente egyszer ellenőrzi a különösen „nagy kockázatú” termelőegységeket, míg a többiekre csak 5–10 évente kerül sor.3 Miközben az importélelmiszereket fokozottan veszélyesnek értékelik,4 a családi gazdaságokban előállított termékekkel kapcsolatos kockázatokat nem határozták meg pontosabban,2 pedig a külföldi élelmiszerek jelentős része valójában kevésbé szennyezett, mint a házilag előállított készítmények.5,6

A terhesség időszaka „fogékonysági ablaknak” tekinthető, melyen belül a szokásosnál nagyobb a környezeti kontamináció esélye.7 A terhesség idején érvényesülő toxinhatások nagyobb mértékben befolyásolhatják a fejlődő magzatot, mint egy felnőtt szervezetet. A végső következmény attól függ, hogy a méreganyag mennyire könnyen képes átjutni a placentán, feldúsul-e a magzati szervezetben, illetve érintettek-e metabolikusan aktív szövetek.

Cikkünk célja annak bemutatása, hogy a gyakran fogyasztott élelmiszerekben előforduló toxinok milyen veszélyt jelentenek a várandósra és magzatára. (Az első részben a listeriosis, a toxoplasmosis, a nyers hal, a leveles zöldségek, a tojás és a földimogyoró kapcsán tárgyaltuk az általános élelmiszer-biztonsági szabályokat, illetve sorra vettük a kulturális különbségeket is.) Jelen közlemény mind az első, mind a második részre vonatkozóan újabb információforrásokat és internetes oldalakat jelöl meg. Ezeket az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos honlapokkal foglalkozó alfejezetben, valamint a www.contemporaryobgyn.net/oktoeat internetes címen találja meg az olvasó.

 

Lehet-e halat enni terhességben?

Sok emberben keltenek aggodalmat a higanyvegyületek, a poliklórozott bifenilek (PCB) és egyéb szennyező anyagok, továbbá a paraziták, baktériumok és vírusok is.

 

Metil-higany

A higany a halak húsában feldúsul, szintje az idősebb, nagyobb testű ragadozó halakban lehet különösen magas.8 A metil-higany nem zsírokhoz, hanem aminosavakhoz kötődik, ezért onnan főzéssel sem távolítható el. A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai szerint sokan lehetnek veszélyben, hiszen az ilyen halakat fogyasztó csoportok körében magas higanyszinteket mértek.9

A higany képes átjutni a placentán,8 nem jelent számára akadályt a vér-agy gát sem, és az így felhalmozódó higany károsítja az idegrendszert.10 A magzat szervezetében ugyancsak feldúsul a higany, és a köldökzsinórvérben 70%-kal nagyobb koncentrációban van jelen, mint az anyában.9,10

Az FDA a Környezetvédelmi Hatósággal (Environmental Protection Agency; EPA) karöltve 2004-ben korszerűsítette a várandós és szoptatós anyák, kisgyermekek és fogamzóképes korú nők számára összeállított irányelveit.11 Az utóbbiak abból a megfontolásból kerültek be a célcsoportba, hogy a higanynak gyakran több mint egy évre van szüksége ahhoz, hogy természetes úton kiürüljön a szervezetből. (Lásd még a „Terhesség alatti halfogyasztás” című útmutatót,11,12 az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos honlapok felsorolását, valamint a www.contemporaryobgyn.net/oktoeat internetes címen megtalálható forrást.) Fontos, hogy helyi hatóságoktól is informálódjanak mindazok, akik maguk is horgásznak. E szervezetek gyakran a halfogyasztás gyakoriságának korlátozását javasolják a hal nagyságától és fajtájától, valamint az érintett személy kockázati besorolásától függően.

 

A többszörösen telítetlen zsírsavak egészségi haszna felülmúlja-e a higanyexpozícióban rejlő veszélyeket?

Az FDA higanyra vonatkozós ajánlásai nem mentesek az ellentmondásoktól. Egyes szakemberek azon az állásponton vannak, hogy az EPA higanyra vonatkozó határértékeit – a köldökzsinórvérben mérhető magas higanyszintre tekintettel – lejjebb kellene szállítani.14 A halban lévő szelén azonban kivédheti a magas higanykoncentrációból adódó ártalmakat.10

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy e testületek úgy alkották meg a higanyra vonatkozó irányelveket, hogy mindeközben nem vették számításba az ómega-3-zsírsavak kedvező egészségi hatásait. A hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak – különösképpen a dokozahexaénsav (docosahexaenoic acid; DHA) – a központi idegrendszer fejlődésének fontos kelléke, melyet a magzat a terhesség harmadik trimeszterében halmoz fel gyors ütemben.15–17 A zsíros húsú halak képezik a leggazdagabb DHA-forrást.17–19 Egyesek szerint a hal (és ezáltal az ómega-3-zsírsavak) fogyasztásának csökkentésével járó veszély nagyobb, mint a fokozott higanyexpozícióban rejlő kockázat.20

A tonhal speciális kérdéskört képvisel. A különböző fajták eltérő mértékben dúsítják szervezetükben a higanyt, de általános szabályként megfogalmazható, hogy a kisebb halakban kevésbé halmozódik fel a méreganyag. E megfontolás vezette a szakembereket arra, hogy óvatosságra intsenek a tonhalszeletek, illetve a tonhalból készült sushi fogyasztásával kapcsolatban. A konzerv tonhalhoz hasonlóan a fehér tonhal (Albacore) több higanyt tartalmaz, mint más tonhalfajták. További információkért lásd az FDA higannyal kapcsolatos adatait az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos honlapok felsorolásánál, illetve a www.contemporaryobgyn.net/oktoeat internetes címen.

 

A halhús nem csak higannyal szennyezett 

A halfogyasztás esetében nem kizárólag a higany jelenti a problémát, hanem egyéb méreganyagok is, bár a szennyezettség mértéke az utóbbi évtizedekben mérséklődött.8 A praenatalis PCB- és dioxinexpozíció károsíthatja a gyermekek idegrendszerét. A halgazdaságokban tenyésztett és a vadvizekből kifogott lazac egyaránt tartalmazhat PCB-t, de a szabad vizekben élő halaknál rosszabb a helyzet (különösen a Nagy Tavak vidékén).21 A PCB ezenkívül tejjel, hússal és zöldségekkel is bekerülhet az ember szervezetébe. A helyi hatóságok ébersége segíthet abban, hogy a kockázat a körülményekhez képest a legkisebb legyen. Általános szabályként azt mondhatjuk a hozzánk fordulóknak, hogy az étel elkészítésekor vágják le a zsíros részeket, és ne egyék meg a húsokon lévő bőrt, ha tartanak a PCB-expozíciótól.8

Nem egyértelmű annak a stratégiának az előnye, mely inkább a vadvízi lazac fogyasztását javasolja a tenyésztett változattal szemben. A kutatások szerint a halgazdaságokban előállított atlanti lazacban több szennyezőanyag (PCB, dioxinok, polibrómozott difenil-éterek [PBDE], bizonyos peszticidek) található, mint a Csendes-óceánban vadon élő lazacban, ugyanakkor nagyobb mennyiségben tartalmaz ómega-3-zsírsavakat is, mint a csendes-óceáni lazac.22 A szakemberek álláspontja szerint az észak- és dél-amerikai gazdaságokban tenyésztett lazac fogyasztásából eredő haszon (ami a koszorúér-betegség kivédése következtében megóvott életekben mérhető) meghaladja a kockázatot (ami a rákbetegség miatt bekövetkező halálozásokban mérhető), a vadvízi halak esetében pedig egyensúlyban vannak egymással.22

 

Ne tiltsuk a kaviár fogyasztását

Általános szabályként kimondható, hogy a halfogyasztás előnyei felülmúlják annak kockázatát, ami talán a terhesség idejére érvényes leginkább.8 Az alábbi halfajtákban van a legtöbb DHA, ugyanakkor a legkevesebb higanyszennyeződés: lazac, pisztráng, makréla (kivéve a királymakrélát), szardíniafélék, ajókafélék és hering.18,19,23 A kaviár és a belsőségek különösen gazdag DHA-forrásnak számítanak.23 Azt tanácsolhatjuk a várandósoknak, hogy a veszély csökkentése érdekében a hal kiválasztásakor a kisebb testű példányokat részesítsék előnyben, kellő gondossággal készítsék elő és főzzék meg az ételt, és kerüljék a nyers halhús vagy egyéb tengeri állat fogyasztását (lásd cikkünk első részét a lap 2010/2. számában).

 

Májat csak módjával

A terhesség idején nem tiltott a tápanyagban gazdag máj fogyasztása.24 Annak ellenére, hogy egyesekben félelmet kelt a vitaminkészítményekkel vagy májjal nagy mennyiségben (>15 000 NE/nap) a szervezetbe kerülő A-vitamin-előalakok esetleges magzatkárosító hatása, mások megkérdőjelezik a határértéket.25,26 (A gyümölcsökben és vitaminokban lévő béta-karotin nem képezi aggodalom tárgyát.)26 Bár talán feleslegesen, de magunk azt tanácsoljuk a várandósoknak, hogy az első trimeszterben legyenek mértéktartóak a májjal kapcsolatban (és ez vonatkozik a májas hurkára, a kenőmájasra és a pástétomokra is).

 

Mi a helyzet a koffeinnel?

A terhesség alatti koffeinfogyasztás biztonságossága továbbra is kérdéseket vet fel. Nem igazolódott a születési defektusoknak olyanfajta megszaporodása, mely a koffein hatásával lenne kapcsolatba hozható.27 A kávéfogyasztás terhesség alatti csökkentése nem szükségképpen mutatkozik meg a születési súly vagy a terhesség tartamának növekedésében.28 Egy újabb brit tanulmány szerint kisebb születési súlyokat észleltek azon anyák újszülöttjeinél, akik napi 200 mg-nál több koffeint fogyasztottak. A különbség 60–70 gramm volt, és leginkább a tea esetében mutatkozott meg (de még így sem érte el a dohányzásból adódó kedvezőtlen hatás mértékét). Meg kell azonban jegyezni, hogy a tanulmány nem véletlen besorolásos volt, és a végkövetkeztetések nem egyeznek az eddigi egyetlen randomizált vizsgálat eredményeivel.29,30

A magzati veszteség kockázatával kapcsolatban két újabb vizsgálat igyekezett friss információkkal szolgálni. Az egyik tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a napi 200 mg-nál több koffeint fogyasztó nők esetében kétszeresére emelkedik a vetélés kockázata, függetlenül a terhességgel kapcsolatos tünetektől.31 Egy másik vizsgálat szerint ugyanakkor a napi 200–350 mg-os koffeinbevitel nem növeli a vetélés kockázatát.32 Bár a koffein károsító hatásával kapcsolatos bizonyítékok nem túlságosan meggyőzőek, egy nemrégiben végzett kutatás szerint a mértékletes koffeinfogyasztás védelmet nyújthat a terhességi cukorbetegség kialakulásával szemben.33

Így aztán visszakanyarodtunk ahhoz, hogy önmérsékletre kell intenünk a várandósokat, ami a kávét illetően legfeljebb napi 1–3 csészényi mennyiséget jelent.27 A terheseknek azt tanácsoljuk, hogy ne igyanak többet napi két csésze kávénál (vagy váltsanak koffeinmentes kávéra), és azt is sok tejjel fogyasszák el. A koffeinnel kapcsolatban a www.contemporaryobgyn.net/oktoeat internetes oldal szolgál további információkkal.

 

Teljes önmegtartóztatás a szeszes italokkal kapcsolatban

Jól ismert, hogy a terhesség alatti alkoholfogyasztás magzati alkoholszindróma kialakulásához vezet. A nagymértékű italozás (naponta legalább egy pohár szeszes ital elfogyasztása) ötszörösére emeli annak a valószínűségét, hogy az újszülött kis súllyal jön a világra, és megkétszerezi a koraszülés kockázatát. A mérsékelt fokú alkoholfogyasztás kapcsán létrejövő értelmi és viselkedészavarok kedvezőtlenül befolyásolhatják az iskolai teljesítményt.34 A túlzott italozás vagy lerészegedés leginkább az idősebb nőknél, a más okból rossz egészségi állapotúaknál, illetve a dohányosoknál vagy kábítószer-élvezőknél jelenthet problémát. A fogékonyság azonban változó, ezért nem lehet határozott vonalat húzni a még biztonságos és a már ártalmas alkoholfogyasztás között.34,35 Mindezek ismeretében az ACOG – más szervezetekkel, többek között az AAP-vel és CDC-vel egybehangzóan – teljes absztinenciát javasol a terhesség idejére, sőt már a fogamzás körüli periódusra vonatkozóan is.35–37

Még a rövid távú beavatkozások is eredményesek lehetnek az anyai alkoholfogyasztás visszaszorításában.34,35 Ha egy terhes a koraterhességben megivott néhány pohár szeszes ital miatt aggódik, akkor nyugtassuk meg, hogy az alkoholfogyasztás azonnali abbahagyásával növelheti egy egészséges újszülött világra hozásának esélyét.34,35

 

Édesítőszerek – csak módjával

Mennyire biztonságosak a mesterséges édesítőszerek egy várandós számára? Bár ezzel kapcsolatban csak kevés kutatást végeztek, az FDA álláspontja szerint a mértékkel használt aceszulfam-K (Sunett, Sweet One), a neotam és a szukralóz (Splenda) biztonságos.38,39 Az aszpartám (Equal, Nutrasweet) – bár a nagy többség számára és nem túl nagy mennyiségben nem jelent veszélyt – phenylketonuriában (PKU) ártalmas lehet, mivel fenilalanint is tartalmaz.38 A szacharin (Sweet’n Low) nem ajánlható fenntartás nélkül várandósok számára, mivel átjut a placentán, és a lassú kiürülés következtében felhalmozódhat a magzati szövetekben.38,39 Az országos toxikológiai program (National Toxicology Program) szakemberei azonban a szacharint már levették a humán karcinogének listájáról.39

Mivel a mesterséges édesítőszerek gyakran olyan élelmiszerekben találhatók meg, amelyek kevés más tápanyagot tartalmaznak, fogyasztásukat tulajdonképpen korlátozni kell, így nem váltják fel a sokkal értékesebb, tápanyagban gazdag ételeket.

 

Mi a helyzet a hot doggal?

A nitrátok és nitritek kapcsán kétféle aggodalom is megfogalmazódik. A legnagyobb probléma a szennyezett víz, mely csecsemőknél methaemoglobinaemiát okozhat. Mind a szervetlen (műtrágyák, légszennyezés), mind a szerves nitrátok (szennyvíz, szerves trágya) beszivároghatnak a talajvízbe.40 A növények felveszik a vízben lévő nitrogént, így a táplálékkal a szervezetünkbe kerülő nitrátok akár 70%-a is származhat a növényekből.41 Ennek megfelelően a karfiol, a spenót, a leveles kelfélék, a brokkoli és a gyökérzöldségek tartalmazzák a legtöbb nitrátot.41,42

 

Nitrátok vagy nitritek

A nitrátokat nem sorolják a mérgező anyagok közé, sőt a védekezőképesség erősítése révén akár hasznosak is lehetnek a gazdaszervezet számára.41 A nitrátok némelyike azonban nitritekké alakul, melyek a haemoglobinhoz kötődve methaemoglobint hoznak létre, ráadásul a magzati haemoglobin különösen hajlamos erre az átalakulásra. A kútvizeket mindig meg kell vizsgálni nitrátszennyeződés irányában, mielőtt azt csecsemőtápszer készítésére használnánk fel.

A nitrátok, nitritek és N-nitrozo-vegyületek képesek átjutni a placentán, erre a 30. terhességi hét körül a legérzékenyebb a várandós nő és a magzata.40,41

Egyes vizsgálatok felvetették, hogy a nagy mennyiségű nitrátfogyasztás anaemia, praeeclampsia, intrauterin magzati retardáció (IUGR), idő előtti méhtevékenység, meddőség, vetélés és velőcső-záródási zavar kialakulásához vezethet. Az említett vizsgálatokkal szemben azonban számos kétely merül fel, és egyáltalán nem látszik bizonyítottnak az oki összefüggés létezése.40,41

 

A daganatokkal kapcsolatos félelmek

A másik fontos aggodalom a húskészítményekben (löncshúsokban, hot dogban, szalonnában vagy sonkában) lévő, rákkeltő nitrozaminokká alakuló nitrátok és nitritek kérdése. A nitriteket leginkább azért adják a feldolgozott és füstölt húsokhoz, hogy ezáltal csökkentsék a botulismus veszélyét.42 A feldolgozott húsokban mérhető nitritkoncentráció az utóbbi három évtizedben csökkent, és ma már antioxidánsokat is alkalmaznak az N-nitrozo-vegyületek képződésének csökkentésére.43 Ily módon manapság még a korábbinál is kisebb az esély a daganatképződéssel való kapcsolatra.

 

Alumínium főzőedények használata

Előfordulhat, hogy a várandós azt kérdezi, használhat-e alumíniumedényeket a főzéshez, mivel hallott az Alzheimer-kóros betegek agyában lerakódó alumíniumról. A szervezetbe kerülő kis mennyiségű alumínium (a Föld kérgében található leggyakoribb fém) miatt aligha kell aggódni.44

Ha a várandósban kételyek ébrednek az alumíniummal kapcsolatban, akkor célszerű azt javasolni, hogy ne szedjen alumíniumtartalmú savkötő készítményeket. Az eloxált alumíniumból készült főzőedények esetében – mivel felszínük ellenállóbb – nem áll fenn a kioldódás veszélye, de a terhes dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem használ alumíniumedényeket az ételek elkészítéséhez.

 

Gyógynövények és egyéb táplálékkiegészítők

Bár a gyógyszerek részletes taglalása meghaladja cikkünk kereteit, a gyógynövényekből származó kiegészítők mindenképpen figyelmet érdemelnek. A készítmények jelentős hányadát nem tesztelik terhesség és szoptatás idejére, ezért csak kellő körültekintéssel alkalmazhatók.45 A gyógynövényekkel készült ételek kisebb veszélyt képviselnek, a gyógynövény-készítményekben azonban jóval nagyobb mennyiségben lehet jelen az adott hatóanyag, és problémát okozhat a tartalommal, a hatással és a biztonsággal kapcsolatos ismeretek hiánya is. Célszerű azt tanácsolni a várandósoknak, hogy a gyógynövény-készítményeket a gyógyszerekkel megegyező körültekintéssel szedjék, és legyenek tisztában a lehetséges kölcsönhatásokkal.

Bizonyos gyógynövények különös figyelmet érdemelnek a terhesség idején. Ezek közé tartozik a lenolaj (koraszülést indíthat be), az ördögcsáklya(Harpagophytum procumbens) (méhösszehúzódásokat kelt),48 a kínai keserűfű (Schisandra chinensis) (serkenti a méhtevékenységet), az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) (vetélést okozó, ösztrogénszerű hatású méhserkentő) a papaya (magzatkárosító, rákkeltő), a poloskavész (Cimicifuga racemosa) (méhserkentő), az indiángyökér (Caulophyllum thalictroides) (méhserkentő, potenciálisan teratogén, a magzat számára toxikus), a szájon át szedett aloe (a latex vetélést okozhat), a zöld tea (nagy mennyiségben – a sok koffein a folsavval szemben hat) és a indiai fehérmályva (Sida cordifolia) (ephedrin-alkotórész).

Mivel oly sok táplálkozási veszélyforrás fenyeget a terhesség alatt, számos nőnek jelent nehézséget a biztonságos és tápláló étrend összeállítása. A szülészorvosok biztos támaszt jelenthetnek a várandósok számára a megfelelő ismeretek biztosításában és a terhes támogatásában. Végül pedig a várandós saját döntése, hogy az ismert veszélyekből mennyit vállal fel. Minden aggodalom ellenére azonban megvan a mód arra, hogy a várandós csökkentse a veszélyeket, mégse vesszen el az étkezések élvezete.

Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban az ezzel foglalkozó fejezetben felsorolt honlapokon, valamint a www.contemporaryobgyn.net/oktoeat internetes címen olvasható bővebb információ.

 

Ms. Cox klinikai dietetikus, dr. Phelan a University of New Mexico School of Medicine Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora (Albuquerque). Dr. Phelan tagja a Contemporary OB/GYN szerkesztőbizottságának is.

 

Hivatkozások

1. US Food and Drug Administration. FDA food protection plan one-year progress summary. www.fda.gov/Food/FoodSafety/FoodSafetyPrograms/FoodProtectionPlan2007/ucm131730.htm. Accessed November 4, 2009.

2. Woteki CE, Kineman BD. Challenges and approaches to reducing foodborne illness. Annu Rev Nutr. 2003;23:315–344.

3. Becker GS. US food and agricultural imports: safeguards and selected issues. www.nationalaglawcenter.org/assets/crs/RL34198.pdf. Accessed November 18, 2009.

4. Food and Water Watch. The poisoned fruit of American trade policy: produce imports overwhelm American farmers and consumers. www.foodandwaterwatch.org/food/pubs/reports/the-poisoned-fruit-of-american-trade-policy. Accessed November 4, 2009.

5. Johnston LM, Jaykus LA, Moll D, Anciso J, Mora B, Moe CL. A field study of the microbiological quality of fresh produce of domestic and Mexican origin. Int J Food Microbiolog. 2006;112(2):83–95.

6. Katz JM, Winter CK. Comparison of pesticide exposure from consumption of domestic and imported fruits and vegetables. Food Chem Toxicol. 2009;47(2):335–338.

7. Woodruff TJ, Carlson A, Schwartz JM, Giudice LC. Proceedings of the Summit on Environmental Challenges to Reproductive Health and Fertility: executive summary.
Fertil Steril. 2008;89(2):281–300.

8. Mozaffarian D, Rimm EB. Fish intake, contaminants, and human health: evaluating the risks and benefits. JAMA. 2006;296(15):1885-1899. Erratum in: JAMA. 2007;297(6):590.

9. Mahaffey KR, Clickner RP, Bodurow CC. Blood organic mercury and dietary mercury intake: National Health and Nutrition Examination Survey, 1999 and 2000. Environ Health Perspect. 2004;112(5):562–570.

10. Raymond LJ, Ralston NVC. Mercury: selenium interactions and health implications. Seychelles Med Dent J. 2004;7(1):72–77.

11. FDA. What you need to know about mercury in fish and shellfish. March 2004. www.fda.gov/Food/FoodSafety/Product-SpecificInformation/Seafood/FoodbornePathogensContaminants/Methylmercury/ucm115662.htm. Accessed November 4, 2009.

12. FDA. At-a-glance: food safety for moms-to-be. www.fda.gov/Food/ResourcesForYou/HealthEducators/ucm081819.htm. Accessed November 4, 2009.

13. Faroese Food and Veterinary Agency. Diet recommendation concerning pilot whale meat and blubber—Faroe Islands August 1998. www.hfs.fo/pls/portal/docs/PAGE/HFS/WWW_HFS_FO/UMSITING/KUNNANDITILFAR/KUNNANDITILFARFRABODANIR/KUNNTILFFRAMATVORUR/GRIND-UK.PDF. Accessed November 4, 2009.

14. Sato RL, Li GG, Shaha S. Antepartum seafood consumption and mercury levels in newborn cord blood. Am J Obstet Gynecol. 2006;194(6):1683–1688.

15. Koletzko B, Cetin I, Brenna JT; Perinatal Lipid Intake Working Group; Child Health Foundation; Diabetic Pregnancy Study Group; European Association of Perinatal Medicine; European Association of Perinatal Medicine; European Society for Clinical Nutrition and Metabolism; European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, Committee on Nutrition; International Federation of Placenta Associations; International Society for the Study of Fatty Acids and Lipids. Dietary fat intakes for pregnant and lactating women. Br J Nutr. 2007;98(5):873–877.

16. Koletzko B, Lien E, Agostoni C, et al. World Association of Perinatal Medicine Dietary Guidelines Working Group. The roles of long-chain polyunsaturated fatty acids in pregnancy, lactation and infancy: review of current knowledge and consensus recommendations. J Perinat Med. 2008;36(1):5–14.

17. Carlson SE. Docosahexaenoic acid supplementation in pregnancy and lactation. Am J Clin Nutr. 2009;89(2):678s–684s.

18. Mahaffey KR. Fish and shellfish as dietary sources of methylmercury and the omega-3 fatty acids, eicosahexaenoic acid and docosahexaenoic acid: risks and benefits. Environ Res. 2004;95(3):414–428.

19. Mahaffey KR, Clickner RP, Jeffries RA. Methylmercury and omega-3 fatty acids: co-occurrence of dietary sources with emphasis on fish and shellfish. Environ Res. 2008;107(1):20–29.

20. Hibbeln JR, Davis JM, Steer C, et al. Maternal seafood consumption in pregnancy and neurodevelopmental outcomes in childhood (ALSPAC study): an observational cohort study. Lancet. 2007;369(9561):578-585. Author's reply: Lancet. 2007;370(9583):218.

21. Judd N, Griffith WC, Faustman EM. Contribution of PCB exposure from fish consumption to total dioxin-like dietary exposure. Regul Toxicol Pharmacol. 2004;40(2):125–135.

22. Foran JA, Good DH, Carpenter DO, Hamilton MC, Knuth BA, Schwager SJ. Quantitative analysis of the benefits and risks of consuming farmed and wild salmon. J Nutr. 2005;135(11):2639–2643.

23. Nutrient Data Laboratory, Agricultural Research Service. Welcome to the Nutrient Data Laboratory Home Page www.ars.usda.gov/main/site_main.htm?modecode=12-35-45-00. Accessed November 18, 2009.

24. American Congress of Obstetricians and Gynecologists. You and your baby: prenatal care, labor and delivery, and postpartum care. www.acog.org/publications/patient_education/ab005.cfm. Accessed November 9, 2009.

25. Hartmann S, BrØrs O, Bock J, et al. Exposure to retinyl esters, retinol, and retinoic acids in non-pregnant women following increasing single and repeated oral doses of vitamin A. Ann Nutr Metab. 2005;49(3):155–164.

26. Rothman KJ, Moore LL, Singer MR, Nguyen US, Mannino S, Milunsky A. Teratogenicity of high vitamin A intake. N Engl J Med. 1995;333(21):1369–1373.

27. Center for the Evaluation of Risks to Human Reproduction. National Toxicology Program. Department of Health and Human Services. Caffeine. Updated April 23, 2008. http://cerhr.niehs.nih.gov/common/caffeine.html|~http://cerhr.niehs.nih.gov/common/caffeine.html [http://cerhr.niehs.nih.gov/common/caffeine.html|~http://cerhr.niehs.nih.gov/common/caffeine.html%0a%09%09%09%09]. Accessed November 9, 2009.

28. Bech BH, Obel C, Henriksen TB, Olsen J. Effect of reducing caffeine intake on birth weight and length of gestation: randomized controlled trial. BMJ. 2007;334(7590):409–414.

29. CARE Study Group. Maternal caffeine intake during pregnancy and risk of fetal growth restriction: a large prospective observational study. BMJ. 2008;337:a2332.

30. Olsen J, Bech BH. Caffeine intake during pregnancy. BMJ. 2008;337:a2316.

31. Weng X, Odouli R, Li DK. Maternal caffeine consumption during pregnancy and the risk of miscarriage: a prospective cohort study. Am J Obstet Gynecol. 2008;198(3):279.e1–e8.

32. Savitz DA, Chan RL, Herring AH, Howards PP, Hartmann KE. Caffeine and miscarriage risk. Epidemiology. 2008;19(1):55–62.

33. Lim SS, Noakes M, Norman RJ. Dietary effects on fertility treatment and pregnancy outcomes. Curr Opin Endocrinol Diabetes Obes. 2007;14(6):465–469.

34. Bailey BA, Sokol RJ. Pregnancy and alcohol use: evidence and recommendations for prenatal care. Clin Obstet Gynecol. 2008;51(2):436–444.

35. American College of Obstetricians and Gynecologists Drinking and reproductive health: a fetal alcohol spectrum disorders prevention tool kit. www.acog.org/departments/healthIssues/FASDToolKit.pdf. Accessed November 12, 2009.

36. American Academy of Pediatrics. Committee on Substance abuse and Committee on Children with Disabilities. Fetal alcohol syndrome and alcohol-related neurodevelopmental disorders. Pediatrics. 2000;106(2 pt 1):358–361.

37. Centers for Disease Control and Prevention. Fetal alcohol spectrum disorders (FASD). www.cdc.gov/ncbddd/fasd/index.html. Accessed November 12, 2009.

38. American Pregnancy Association. Using artificial sweetener during pregnancy. www.americanpregnancy.org/pregnancyhealth/artificialsweetner.htm. Accessed November 12, 2009.

39. American Dietetic Association. Position of the American Dietetic Association: use of nutritive and nonnutritive sweeteners. J Am Diet Assoc. 2004;104(2):255–275.

40. Manassaram DM, Backer LC, Moll DM. A review of nitrates in drinking water: maternal exposure and adverse reproductive and developmental outcomes. Environ Health Perspect. 2006;114(3):320–327.

41. Agency for Toxic Substances and Disease Registry. Case studies in environmental medicine (CSEM): nitrate/nitrite toxicity. Course WB 1107. www.atsdr.cdc.gov/csem/nitrate/no3cover.html. Accessed November 12, 2009.

42. Epley RJ, Addis PB, Warthesen JJ. Nitrite in meat. University of Minnesota Extension. www.extension.umn.edu/distribution/nutrition/DJ0974.html. Accessed November 12, 2009.

43. Klurfeld DM. Maternal cured meat consumption during pregnancy and risk of paediatric brain tumour in offspring: potentially harmful levels of intake: letter. Public Health Nutr. 2001;4(6):1303–1304.

44. Bernardo JF, Edwards MR, Barnett B. Toxicity, aluminum. http://emedicine.medscape.com/article/165315-overview|~http://emedicine.medscape.com/article/165315-overview/ [http://emedicine.medscape.com/article/165315-overview|~http://emedicine.medscape.com/article/165315-overview/%0a%09%09%09%09]. Accessed November 12, 2009.

45. US Department of Agriculture. MyPyramid for pregnancy and breastfeeding. Dietary supplements: why take a prenatal supplement? www.mypyramid.gov/mypyramidmoms/dietary_supplements_prenatal_print.html. Accessed November 12, 2009.

46. Tiran D. Expectant parents' complementary therapies in pregnancy: safety and effectiveness. www.expectancy.co.uk/safetyeffect.php. Accessed November 12, 2009.

47. Finn R. Flax oil ingestion is tied to higher risk of preterm birth. OB.GYN News. 2008;43(16):10.

48. Natural Medicines Comprehensive Database. Search page. www.naturaldatabase.com/(S(yrwyo4vggpnrva551ql1kf45))/home.aspx?cs=SCAMeL&s=ND. Accessed November 12, 2009.

 

 

Kommentár

Prof. dr. Halmy László

Cox J. T. és munkatársai részletesen foglalkoznak a várandósság idején ajánlatos étrend számos vonatkozásával. A közlemény a tengeren túli életforma és táplálkozási lehetőségek során felmerülő problémákat, rendellenességeket és esetleges kockázati tényezőket tárgyalja gyakorlati szempontok szerint. Különös figyelmet fordít az ómega-3-zsírsavak nagyobb felvételére törekvő étrend esetén a tengeri halak fogyasztásával esetlegesen együtt járó nehézfém-expozícióra. Foglalkozik a kaviár, a máj, a koffein, az alkohol, az édesítőszerek és a nitritek fogyasztásának, illetve felvételének kérdéseivel.

A korszerű útmutató természetesen a tengerentúli tápanyagforrások és életmód figyelembe vételével taglalja az egyes kérdéseket. Felvetései kapcsán érdemes áttekintenünk a várandós anyák táplálkozásának hazai problémakörét.

Talán nem túlzás, ha első helyen tárgyaljuk a „kettő helyett eszik” téves nézetet. A jelenlegi magyarországi kalorikus túltápláltság sajnos a fiatalabb nemzedék egy részére is jellemző, és így elkerülhetetlen, hogy a várandósok táplálkozásában ne jelenjék meg annak igénye, hogy magzatukat maximálisan ellássák tápanyagokkal. Ezzel szemben fontos, hogy a napi energiafelvétel semmiképp sem haladhatja meg a 2500 kcal-t.

A várandós indokolatlan testtömeg-gyarapodása – a későbbi években is megmaradó, nehezen befolyásolható elhízás révén – nemcsak az anya, hanem a magzat és a megszületett gyermek egészségi állapotát is rontja.1

A magyarországi táplálkozást a fokozott zsiradékfelvétel és ezen belül az állati eredetű telített zsírok túlzott felvétele jellemzi. Bár jelenleg még nem állnak rendelkezésre országos adatok a transz zsírsavak és az ómega-zsírsavak felvételéről várandós korban, azonban feltehető, hogy az általános táplálkozási szokások erre a szubpopulációra is kihatnak. A margarinok transzzsírsavtartalmának normális értékre történő csökkentése révén a fő beviteli forrás az ismételten sütésre felhasznált olaj. Néhány évvel korábbi adatok szerint ez a gyorsétkezés alkalmával elfogyasztott ételek kapcsán jelentkezett elsősorban. Reméljük, a vizsgált étteremláncok figyelembe vették a korábbi nemzetközi vizsgálat adatait, amelyek szerint a magyarországi transzzsírsavtartalom az első helyet foglalta el a vizsgált országok között.

A várandós anyák táplálkozása szempontjából alapvető jelentőségű az ómega-zsírsavak megfelelő felvételi arányának biztosítása. Általánosan ismert, hogy az ómega-3- (n-3) és az ómega-6- (n-6) zsírsavakat a szervezet nem tudja előállítani, vagyis ezek jelenlétét az anyagcsere-folyamatokhoz táplálkozásunkkal kell biztosítanunk. Sajnálatos módon jelen korunkban az ómega-zsírsavak helyes arányát (ómega-6/ómega-3), a 4/1 vagy legfeljebb 10/1 arányt sem a lakosság, sem egyes hazai csoportok táplálkozásában nem találjuk meg. Ehelyett a különböző vizsgálatokban megadott arány meghaladja a 25/1 értéket.2,3 Ez részben az állati eredetű ómega-6-zsírsavak fokozott, részben az ómega-3 zsírsavak csökkent felvétele miatt alakul ki. Az ómega-3-zsírsavak felnőtt szervezetre gyakorolt előnyös hatásai mellett témánk szempontjából elsődleges jelentőségű, hogy a várandós anya megfelelő zsírsavfelvétele jelentős mértékben kihat a magzati agy és retina fejlődésére. A megfelelő bevitel kedvező hatását számos nagy létszámú kisgyermekkori vizsgálat bizonyítja, a koraszülések számának csökkenése mellett.

Az ómega-3-zsírsavak étrendi biztosítása legnagyobb mértékben hideg vízi tengeri halak és zöldségfélék fogyasztásával érhető el. Korábbi adatok szerint a hazai pisztráng és busa ómega-3-tartalma is a szokásos értékek felett van. A tengerparti országok halfogyasztása nagyságrenddel meghaladja a hazai fogyasztást, mivel ennek átlaga sajnálatos módon hazánkban legfeljebb évi 3 kilogrammra tehető. A külföldi halfogyasztás fő aggálya a tengeri halak szerveshigany-tartalmának jelentős növekedése, ami magzati károsodást idézhet elő. Egyértelmű nemzetközi ajánlás, hogy a nagy testű és hosszú élettartamú halak fogyasztását kerülni kell, mivel ezek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a nehézfémeket és köztük a higanyt. A hazai kis mennyiségű halfogyasztás ebből a szempontból előnyt jelent, hiszen a nagy testű halak közül legfeljebb a tonhal fogyasztása jöhet szóba mint minimális higanybeviteli forrás. Természetesen külföldi tartózkodás során más nagy testű halak, például a cápa vagy a tenger gyümölcseinek fogyasztása elkerülendő. Ugyanekkor az ómega-3-zsírsavak fokozott felvétele a zöldfélék fogyasztásával megcélzandó. Megbízható halolajkészítmények, valamint étrend-kiegészítők formájában történő ómega-3 zsírsav felvétel lenne szükséges a kívánatos értékek biztosítására (650–1000 mg).4

A halfogyasztás kérdése átvezet a nyers állati termékek bevitelének kérdéséhez, mivel a divatos sushi-fogyasztás, a tatárbifsztek, valamint a füstölt húsáruk, illetve a nyers tej és tejtermékek fertőzés veszélyét (listeriosis, toxoplasmosis stb.) rejtik magukban, ugyanekkor a botulismus ellen alkalmazott eljárások nitritek bevitelével járhatnak. A megfelelő tej és tejtermékek bő fogyasztása alapvető fontosságú a várandósság alatt kialakuló fokozott kalciumigény kielégítése szempontjából.

Két évvel ezelőtt hozzánk is jutott Írországból a dioxinnal szennyezett sertéshúsból az Európai Unió kereskedelmi viszonyai következtében. A dioxinexpozíció bennünket nem érintő esetei, például a vietnami lombtalanítás, az erdőtüzek és az ipari balesetek gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatók. A dioxin 90%-a a táplálkozással jut be a szervezetbe. A dioxin forrásai a húsfélék és halak, a máj, a tej, a tojás, az olajok és a feldolgozott termékek lehetnek. A fejlődő magzat a placentán keresztül már praenatalisan exponált lehet a dioxinnal. Megnyugtató, hogy a lakosság dioxinszintje az 1990-es évek végére a korábbi érték felére csökkent, és folyamatos monitorizálás alatt áll.5 Az ipari eredetű kémiai szennyeződés (pl. cián) kizárása szintén folyamatos vizsgálat alatt áll. A magyarországi hivatalos állásfoglalások szerint érdemi expozícióval nem kell számolnunk.

Egyes területeken nem megoldott kérdés az egészséges ivóvízellátás. Az ásott kutak használata számos veszélyt rejt magában.

Az első trimeszterben a teratogén veszély miatt óvakodni kell nagyobb mennyiségű máj vagy 15 000 NE/nap A-vitamin fogyasztásától. Béta-karotin vagy gyümölcsök bátran fogyaszthatók. A folsav felvétele már a fogamzás előtt és az első trimeszterben is fontos a velőcső-záródási rendellenességek megelőzése céljából, de a zöldségfélék bő fogyasztása mellett a máj csak igen kis mennyiségben ajánlott.

Hazai viszonylatban az élvezeti szerek közül a nikotin, az alkohol és a koffeintartalmú italok jelenthetnek veszélyt. A dohányzás abbahagyása egyértelműen ajánlott. A várandósság alatt fogyasztott alkohol kis születési súlyt, koraszülést és a gyermek szellemi fejlődésének károsodását okozhatja. Idős primiparák esetén a kockázat nő. Ha a várandós az alkoholfogyasztást a terhesség elején abbahagyta, nem várható károsodás. Napi 300 mg koffein (kb. 1 csésze kávé, fekete vagy zöld tea) fogyasztása megengedhető. Fokozott óvatosság szükséges az ismeretlen eredetű és hatóanyagú teafélék fogyasztása terén, mert ezeknek számos mellékhatása ismert. Végezetül fel kell hívni a figyelmet az egyre divatosabb nagy koffein- és ephedrintartalmú italok fogyasztásának károsító hatására, amelyek mind az anyai, mind a magzati szervezetet több támadásponton érinthetik.

A várandós anyák extrém diétái nem helyeselhetők. A napi 2500 kcal-t meg nem haladó energiatartalom, a sószegény, természetes vitaminokban, makro- és mikroelemekben gazdag étrend nemcsak a szövődménymentes várandóssághoz, a terminusban induló szüléshez és a szoptatásra történő felkészüléshez, hanem a magzat méhen belüli ideális fejlődéséhez is jelentős segítséget nyújthat.

 

Hivatkozások

  1. Schack-Nielsen L, Michaelsen KF, Gamborg M, Mortensen EL, Sørensen TI. Gestational weight gain in relation to offspring body mass index and obesity from infancy through adulthood. Int J Obes. 2010;34:67–74.
  2. Halmy Cs, Halmy L. A hosszú láncú telítetlen zsírsavak élettani és kórélettani jelentősége. Obes Hung. 2004;5 Suppl 2:S33–S34.
  3. Halmy E, Kovacs G, Halmy L. Nutritional survey of overweight, obese class I-II and morbid obese persons. Obes Hung. 2009;10 Suppl 1:S68.
  4. Greenberg JA, Bell SJ, Ausdal WV. Omega-3 fatty acid supplementation during pregnancy. Rev Obstet Gynecol. 2008;1:162–169.
  5. 5. Ungvári Gy. Dibenzol-para-dioxinok – különös tekintettel a 2, 3, 7, 8-tetraklór-dibenzol-para-dioxinra. Foglalkozás-egészségügy. 2009;13:18–26.
(forrás: Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 2010, 12. évf. 3. szám)
hirdetés
Share on Tumblr

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Könyveink


hirdetés
hirdetés