medical tribune
4
interjú�
Hogyan tudják ennyi időre elfojtani
Takáts Zoltán újabb ötleteit, hogy az
onkokésre tudjon koncentrálni?
–
Az ötletek valóban csak úgy ömle-
nek Zoltánból. Arra törekszünk, hogy
csupán az onkokés leágazásaként jövő
újításokkal foglalkozzunk, ne aprózzuk
el az energiáinkat. Néhány kollégánk
azt vizsgálja, hogyan lehetne egy orvosi
rendelőben pusztán egy köpetmintából
azonnal megmondani, milyen baktérium
fertőzte meg a beteget.
Nem tart tőle, hogy lekoppintják az
ötletet? Az onkokés működési elvét
is rengeteg embernek, befektetők-
nek mondták el. A végén még valaki
megcsinálja maguk előtt.
–
Megpróbáltákmár, de nemsikerült.
Annyi munkát, lelkesedést, innovációt
tettünk bele, és olyan régóta dolgozunk
már ezzel, hogy drágább lemásolni, mint
velünk megcsináltatni.
Élő Anita
mert a vásárlónak azt kell éreznie,
hogy modern, XXI. századi beren-
dezést vásárolt.
Felfedezés mint egyetemi
feladat
A startup világ újabb jellegzetessége,
hogy mindez egy egyetemi feladat
keretében zajlott, Lehotsky Ákos
másoddiplomás képzésén nyújtotta
be az ötletét, Haidegger Tamás volt a
konzulense, szövetkeztek hát az ötlet
megvalósítására. Kellett egy szoftveres
is a csapatba, ezért hallgatói téma-
ként kiírta a szoftverfejlesztést. „Házi
feladatként” fogott hozzá a marosvá-
sárhelyi
Nagy Melinda
a programírás-
hoz, és lett a csapat harmadik tagja.
Korábbi tanárát,
Szilágyi László
t azért
vonták be a fejlesztésbe, mert ő dok-
tori kutatásai során is „foltokat”, igaz,
akkor agytumorokat keresett számí-
tógépes programjával.
Orvosi szempontból persze ég
és föld a távolság egy nozokomiális
fertőzés megelőzése és egy agydaga-
nat diagnosztizálása között, műszaki
szemmel nézve viszont inkább a ha-
sonlóságok tűnnek fel…Így kezdődött
a csapatépítés, s amikor az egyetem
dékánjának elmesélték a terveiket, azt
kérdezte: miért nem szabadalmasítják?
Rögtön felajánlotta, hogy az egyetem
felkarolja az ötletet, és a bejegyeztetés
költségeit is vállalja tőlük.
S itt érkeztünk el a startup problé-
ma lényegéhez. A jól eladható ötletek
este jövök, sokszormég a repülőjegy sem
drágább, mint a benzinköltség lenne.
A Science által kiadott Translational
Medicine-ben megjelent nyári tudomá-
nyos közlemény után már „papírjuk
van róla”, hogy az eszközük működik.
Új szakaszba érkeztek, mert annyi lel-
kes ember már nincs a világon, ahány-
ra az adatbázisuk emberi mintákkal
való feltöltéséhez szükségük lesz.
–
Tele van a világ olyan orvosokkal,
akik tökéletesebb eszközökkel szeretné-
nek dolgozni. Anémet sebészek például
azt mondták, professzorként keresnek
annyit, hogy jól megéljenek, ezt a tudo-
mány fejlesztéséért csinálják. Itthon is
több sebész pusztán a közös tudományos
sikerért kész együttdolgozni velünk.
2008
óta fejlesztik az eszközt, mikor
lesz belőle termék?
–
A legoptimistább becslés szerint is
legkevesebb három év kell hozzá.
Megvolt az ötlet, de ez még nem
elég, meg kellett vizsgálniuk, való-
ban fontos problémára ad-e meg-
oldást, mert ez határozhatja meg,
hogy lesz-e kereslet a termékükre.
A kórházi fertőzések legnagyobb
része nem a műtőben keletkezik,
hanem a viziteknél és az ápolás so-
rán, amikor egyik betegről a másikra
viszik át a kórokozókat. Az egész-
ségügyiek pedig a gumikesztyű adta
hamis biztonságtudatban gyakran
nem mosnak rendesen kezet, holott
a kesztyűkön szemmel nem látható
mikroszakadások lehetnek.
A startup cégeknek egy másik el-
várásnak is meg kell felelniük – egy
hightech megoldást is kínálniuk kell,
Sarkos vagy nem, az ötödik legna-
gyobb magyar városban van…
–
London éppenséggelmár amásodik
legnagyobb magyar város. Zoltán meg-
nyertegyolyanpályázatot,amelynekrévén
önállóan létrehozhat egy kutatócsoportot
Németországban. A Giesseni Egyetemen
olyan körülmények között dolgozhatott,
amelyekMagyarországon hiányoznak.
Ugyanarról beszélünk.
–
De más hangsúlyokkal, én azt gon-
dolom, ez így normális. Vannak hagyo-
mányosan erős magyar kutatási ágak, a
tömegspektrometria azonban nem ilyen.
Kevesenfoglalkoznakvele,ezértésszerűtlen
eurószázmilliókért egykutatóintézetet lét-
rehozni. ZoltánLondonbanméganémet-
országinálisjobbfeltételekközöttkutathat.
Ön itthon maradt, véget ért a nagy,
inspiráló beszélgetések korszaka?
–
Londonba ma már éppen annyi el-
jutni, mint Debrecenbe: reggel megyek,
Lehotsky Ákosnak azonban fel-
tűnt, hogy a professzor keze vala-
hogy mindig tiszta, talán azért, mert
ő volt a legalaposabb, vagy a nővér
nem merte visszaküldeni. A kóroko-
zók nem ismerik a hierarchiát, így
jött az ötlete: mi volna, ha kifejlesz-
tenének egy gépet, amely jelezné,
hogy „rendben, mehet tovább”, vagy
„
vissza a kézmosóhoz”, illetve azt is,
mely területet kell még átdörzsölni
a kézfertőtlenítővel. Modernizálnák
tehát az ősi módszert, amikor szén-
porral kenték be a sebészek kezét,
és vakon addig kellett sikálniuk,
amíg az el nem tűnt róla – a szabad
szemmel láthatatlan baktériumokkal
együtt.
Egy Hollandiában és Angliában vég-
zett közgazdász, aki százmilliós pályá-
zatokat ír, és tudja olyan varázsszavak
értelmét, mint a spinoff, miért nem
öltönyben üldögél egy minimálbútoros
irodában a hűvös számai között?
–
Egy kreatív csapat tagja vagyok,
mindannyian szeretünk alkotni, és ha
ebben egy kicsit segíteni tudok, akkormi-
ért ne tegyem?Másrészt egy ilyen projekt
végigviteléhez nagyon kell azonosulni
vele, nagyon kell szeretni.
–
A műegyetemi startup cégeknél is
markukban csavarokkal fel-alá járkáló
mérnököket, biciklivel a garázscégbe
érkező szoftverfejlesztőket láttunk,
akik szerelmesek az ötletükbe.
–
Máshogy nem lehet. Rengeteg a hul-
lámvölgy, amin túl kell jutni. Például a
Nemzeti Kutatástechnikai Hivatal 2010-
ben az összes pályázatot átvizsgálta, és a
mármegítélt pénzünket másfél évig nem
Téved, aki azt hiszi, hogy garázscégek
csak Amerikában léteznek. Az egyik
legígéretesebb hazai startup az orvosok
és nővérek kézfertőtlenítését ellenőr-
ző „kézszkenner”, a Hand-in-Scan
kifejlesztőihez látogató a Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem egyik
udvarában is egy garázsajtó előtt találja
magát. A hatalmas kapun egy kis sze-
mélyi bejárat van, az is zárva. Csengő,
kaputelefon sehol. Biztosan valami ra-
finált módon lehet jelezni – gondoljuk,
de nem tudunk rájönni, mégis hogyan,
ezért felhívjuk
Haidegger Tamás
t,
a vállalkozás vezetőjét.
–
Kopogni kell – mondja nevetve
–,
ilyen egyszerű.
Tényleg hangárszerűségben va-
gyunk, amit jópofa dizájnnal alakí-
tottak át a Műegyetem egyik innova-
tív műhelyévé. A kézszkenner pedig
mintapéldánya a startup cégeknek,
hogyan lehet egy egyszerű ötletből
majdan nemzetközileg is ígéretes ter-
méket fejleszteni.
–
Infekciókontrollosként dolgoztam
egy kórházban, és ott láttam, hogyan
ellenőrzi a nővér a kézmosás minősé-
gét – mondja Haidegger Tamás kol-
légája, az ötletgazda
Lehotsky Ákos,
mindketten egészségügyi mérnökök.
kaptukmeg. Ott volt egy kicsi cég, amely
haladna előre, és a pénzügyileg tervezett
bevétel nem érkezik meg.
Mit csináltak hát?
–
Megoldottuk. Körülbelül öt in-
kasszót kaptunk az adóhatóságtól, mert
néhány napot késtünk a járulékokkal. Zo-
lival fél évig nem kaptunk fizetést, hogy
a csapat többi tagjának jusson. Nyáron
viszont fantasztikus érzés volt, amikor
egy barátunk Londonból telefonált,
hogy látták a projektről szóló tudósítást
a BBC esti híradójában. Alapjában elé-
gedett vagyok, hiszen 2008-ban, a válság
kitörésének évében indultunk, mégis van
egy olyan cégünk, amely iránt világszerte
érdeklődnek. Meg is lepődtem, amikor
nyáron kijött a magyar sajtóban, hogy
nem Magyarországon valósul meg az
onkokés.
Takáts Zoltán két éve elment
Magyarországról.
–
Ez nagyon sarkos kifejezés.
–
Az orvosok és a szakszemélyzet
kezet mos egy jelölőanyaggal ellátott
kézfertőtlenítővel, majd a nővér egy
speciális UV-lámpával megvilágítja a
tenyerüket és az ujjaikat. Ha alapos
volt a fertőtlenítés, akkor az egész kéz
világít, a nővér pedig megfelelőnek
minősíti a kézmosást. Ha nem, akkor
meg kell ismételni a bemosakodást.
Folytatás a 3. oldalról
A startup vállalkozások terén a második az egészségipar
A professzor keze valahogy mindig tiszta – pénztermelő ötletek
Az egészségügy a második helyen áll a legígéretesebb innovatív
ötletek megvalósítására létrehozott induló vállalkozások, úgyne-
vezett startupok között – derült ki a magyar
Forbes
magazin ös�-
szeállításából. Hogyan lehet egy ötletből nemzetközi szintű újítás?
A
Medical Tribune
garázscégek kapuján kopogtatott, milliárdos
befektetőket faggatott, hogy megfejtse a startup lelkesedés okát
és ötleteket adjon a kitörésre váróknak.
A startup cégeknek egy hightech
megoldást is kínálniuk kell
Folytatás az 5. oldalon
