Háttér
4
2013.
június
28.
M
edical
T
ribune
fogászati szûrésekor megtörténjen
a stomatoonkológiai szûrés is –
erre a programban nincs utalás,
holott ezt az elôkészítés során a
szakma javasolta.
Mindezek a fogászati szûrés
lényegét jelentik. Innen kezdôdnek
aztán a komolyabb aggályok:
mi lesz a páciens további sorsa?
Hazánkban jelenleg a területi
illetôségû fogorvosi rendelôkben
OEP-finanszírozással végzik a fog
megtartó tevékenységeket, a fogak
tömését, gyökértömését. Logikus
feltételezés,hogyaszûrôvizsgálatok
eredményei alapján a rendelôkben
megnô a betegforgalom, különben
nincs értelme a szûrésnek. A hazai
fogászat rendelkezésére álló – tör
vény által meghatározott – összeg
évek óta 22-23 milliárd forint,
ami tapasztalataink alapján igen
szûkös kapacitás; jelentôs eme
lése szükséges a várható helyzet
ben. Ha ez nem történik meg, a
szûrôvizsgálatok nem vagy csak
részben érik el a kitûzött célt és nem
hoznak a lakosság orális egészségi
állapotában áttörô javulást.
Dr. Orosz Mihály,
Egészségügyi Szakmai Kollégium,
a Fog- és Szájbetegségek Tanács elnöke
Külön figyelem
a veszélyeztetett nôk
szûrésére
Az emlôrák az egyik vezetô halálok
a nôk körében mind Európában,
mind Magyarországon. Hazánk
ban évente 6-7000 új esetet fedez
nek fel. Nemzetközi tanulmányok
bizonyítják, hogy az emlôdaganat
korai felismerése és a klinikai tüne
tek megjelenés elôtt elkezdett keze
lése az emlôrák halálozását csök
kenti. Ez leghatékonyabban csak
szervezett, az egész országot lefedô
lakossági emlôszûrô programmal
érhetô el, mely az életkor szem
pontjából veszélyeztetett célcso
portnak, a 45–65 éves nôknek adja
meg a lehetôséget a szûrésre.
Hazánkban 2001 decemberé
ben indult el lakossági emlôszûrés,
kezdetben az „Egészséges Nem
zetért Népegészségügyi Program
2001–2010”
keretében, majd
késôbb a „Nemzeti Népegészség
ügyi Program” részeként; a 45–65
év közötti nôk kétévenkénti, behí
vásos rendszerû mammográfiás
szûrését teszi lehetôvé. A program
célul tûzte ki, hogy 2010-re 20 szá
zalékkal csökkenjen az emlôrák
okozta halálozás. Ez akkor lett
volna elérhetô, ha a kétévenkénti
mammográfiás szûrôvizsgálaton
a nôk legalább 70 százaléka részt
vesz. Sajnos hazánkban a szervezett
lakossági szûrésben való részvétel
még most is alig éri el az 50 százalé
kot, messze alatta marad a svédor
szági 80 százalék fölötti átlagnak.
A háziorvos jelentôs szerepet
játszik abban, hogy minél több nô
Az elmúlt években az orális
egészségi állapottal kapcsolatban
több jelentôs és figyelemre méltó,
különbözô korosztályokat érintô
szûrôvizsgálat történt. Ezeknek
a szûrôvizsgálatoknak nemcsak
népegészségügyi jelentôségük van,
hanem tudományos értékük is fon
tos. Az Egészségügyi Világszerve
zet (WHO) adatbankja számára
például ötévenként kell elvégezni a
különbözô célkorcsoportok orszá
gos szûrését. A korosztályok: 5–6;
12; 18; 35–44
és 65–74 évesek.
A különbözô tagállamok fogászati
mutatói így összehasonlíthatók,
illetve ezek alapján állapítható meg
az, hogy a WHO 2000-re, illetve
2020-
ra kitûzött céljai miként
valósulnak meg az egyes országok
ban és az egész világon. E területen
jelentôs munkát végeztek hazánk
ban Szôke, Petersen és Czukor.
Egyéb kiemelkedô szûrések voltak
Fejérdy és munkatársai országos, a
felnôtt lakosságot érintô vizsgála
tai, valamint Gábris és munkatársai
serdülôkönvégzettszûrôvizsgálatai.
Az eredményekbôl megállapítható,
hogy az utóbbi években a 12 éve
sek DMFT értéke, azaz fogszuva
sodási indexe jelentôsen csökkent;
a serdülôkorúak kétharmada foga
zati rendellenességgel bír, ezek fele
sürgôs fogszabályozási kezelésre
szorul. A parodontális betegségek
tendenciája növekvô; idôskorban
csökkenô tendenciát mutat a fogat
lanság; az orális carcinomák pre
venciója pedig emelkedik – a vizs
gálatok eredményei egyértelmûen a
szûrôvizsgálatok népegészségügyi
fontosságára utalnak.
A nemzeti szûrôprogram
során végzendô szûrések eltér
nek a fent ismertetett módszertôl.
Jelentôségük az, hogy a javasolt,
illetve kötelezô évenkénti szûrések
során a fogorvos (képzett klinikai
fogászati higiénikus) a szájüreg
részletes vizsgálata után rögzíti a
páciens fogászati, parodontológiai
státuszát. Ennek során javasolt
rögzíteni a nyálkahártyán észlelt
elváltozásokat. Az eredménye
ket a beteggel, gyermek esetén a
szülôkkel szóban is ismertetni kell.
Praecancerosus (rákelôzô) elválto
zások, daganatok esetén meg kell
tenni a további szükséges szakmai
lépéseket. Fontos, hogy a felnôttek
családi ellátói szemlélet említése,
jobb esetben kellô hangsúlyozása,
amely feltétlenül korrigálandó a
már megjelent algoritmuson túli
dokumentumok szerkesztésekor!
Említést érdemes e helyütt tenni
továbbá arról a döntéshozók meg
fontolására érdemes precedensrôl
is, amelyrôl az adottságokban hoz
zánk legközelebb álló „visegrádi”
EU-s partnerországokbeli kollé
gáktól értesültem. A privát kasszák
a hazai tervezetben szereplônek
lényegében megfelelô általános
szûrôvizsgálatokat a gyermekor
vosok és háziorvosok számára
kapitális alapon (kártyapénz)
felül finanszírozzák, mert gazdál
kodásukban visszaigazolódott a
megfelelôen motivált alapellátók
prevenciós teljesítményének szá
mukrahosszabb távonpozitívpénz
ügyi kihatása. Sôt, más, az Európai
Bizottság és a WHO által támoga
tott tanulmányok is bizonyították
e rendszer kedvezô hatását az úgy
nevezett alacsony-közepes nemzeti
jövedelmû országok alapellátási
rendszereinek mûködtetése során!
Nem keresgélve tovább a nem
zeti szûrôprogram nulladik ver
ziójának tekinthetô, egyébként
szakmailag körültekintô és meg
alapozott vázlatának hiányossá
gait, azt remélem, hogy a kétségte
len fontosságú alapdokumentumot
kiegészítik majd módszertani,
mindennapos gyakorlati meg
valósíthatósággal, ellenôrzéssel,
minôségbiztosítással foglalkozó
további tanulmányok, iránymuta
tások, protokollok, illetve a többi
közt finanszírozási jogszabályok.
Ám ha minden az eltervezettek
szerint történik, akkor sem sza
bad kifelejteni, bagatellizálni azt a
sokszor beigazolódott tényt, hogy
országos szintû szûrôprogramok
az alapellátás felkészült, motivált
és odaadó szerepvállalása nélkül
ismét sokadszorra maradhatnak
asztalfiókok fogságában vagy bot
ladozhatnak félsikerrel.
Dr. Hajnal Ferenc,
Szegedi Tudományegyetem, Általános
Orvostudományi Kar, Családorvosi Intézet
és Rendelô; Egészségügyi Szakmai
Kollégium Háziorvostani Tagozat
Fogászati szûrés:
22-23
milliárd igen szûkös
kapacitás
Az egészségügyi kormányzat
nemrégiben ismertette a nemzeti
szûrôprogramról szóló javasla
tát azzal, hogy társadalmi vitára
bocsátják, majd a szakmával törté
nik egyeztetés a véglegesítés elôtt.
Az érintett szakma, a fogászat és
a szájsebészet képviselôjeként,
illetve vezetôjeként azt mondha
tom: a kiadott javaslat sokban
eltér az eddigi rendszertôl. Anél
kül, hogy részletesen elemeznénk a
programot, megállapítható, hogy
egyes részei jobbak, mások inkább
visszalépést jelentenének.
máj- és vesefunkciós paraméte
rekkel. A szomorú realitás per
sze az, hogy a zárt és láthatóan
elégtelen kapacitású laborkasszák
miatt a kisebb-nagyobb szolgál
tatók várólistákat állítanak fel,
illetve olykor erélyesen szólítják
fel a háziorvosokat a laborkérések
csökkentésére, akik ezek hatására
szûrôvizsgálati indokú beutalókat
az 51/1997-ben leírt jog és köte
lesség ellenére alig mernek kiál
lítani. Félô, hogy ugyanez lesz a
sorsa az 50 éves kortól kétévente
tervezett vastagbél(rák)szûrésnek,
lévén nem egészen olcsó módszer,
laborkasszát érzékenyen érintô
tétel a széklet-Hb analízis. Ráadá
sul a módszer specificitásában a
még „éppen elfogadott” kategó
riába tartozik, és a lakosság által
elôszeretettel „fogyasztott” OTC
vagy még annál bizonytalanabb
forrásból származó NSAID készít
mények gyomor-bél nyálkahártyát
erodáló hatásának álpozitív ered
ményeire gondolva némi szkepszist
gerjeszt a szerzôben. Az utóbbi 15
évben ugyanis közismerten több
ször „futott neki” a szakmapolitika
a valóban egyre kevésbé halaszt
ható kolorektálisrák-szûrô progra
moknak, és a szakellátás elégtelen
személyi, tárgyi (endoszkópok) és
finanszírozási forrásai következté
ben a próbálkozások minden alka
lommal zátonyra futottak – nem
beszélve arról, hogy nagyobb kli
nikai vizsgálatok, népegészségügyi
jellegû programok ma már kihagy
ják, vagy kihagyhatónak tartják a
széklet-Hb analízist a kolorektális
rák szûrésében.
Az sem hallgatható el, hogy a
már több mint 10 éves Nemzeti
Népegészségügyi Program a mos
tanihoz képest a szûrôvizsgálatok
szélesebb körét vállalta, lásd
mozgásszervi, mentális állapotot
felmérô vizsgálatok. A döntés
hozók figyelmét ismét érdemes
lenne felhívni arra, hogy nemcsak
a kisgyermekkorban, hanem az
idôsödô korosztályokhoz tartozók
körében is fokozódó fontosságú
az alapvetô érzékszervi funkciók
módszeres, figyelmes vizsgálata.
Általánosságban jegyezhetômeg,
hogy a tervezetbôl hiányzik az
alapellátás szereplôitôl egyébként
joggal elvárt közösségi-szociális-
Az alapellátás nélkül újfent
csak botladozás jöhet
A hazai egészségpolitika fele
lôseitôl a 2011-ben felállt új Egész
ségügyi Szakmai Kollégium több
érintett tagozata kapta, és vál
lalta közös feladatként a nemzeti
szintû szûrôprogram pontosított,
egyszerûen átlátható rendszeré
nek újbóli kialakítását a feladatok
egészségügyi szakirányok szerinti
megosztásával. A gyermek-alapel
látó, háziorvostani, fogorvostani
és több, szakellátáshoz tartozó
tagozat közös munkálkodásának
eredményeként valóban a kollégi
umi közösségen belül került szak
mai nyilvánosságra kész állapotba
az új nemzeti szûrôprogram algo
ritmusa, táblázati formájú szûrési
feladatsora, az életkori csoporto
kat és a hozzájuk rendelt szakmai
kötelezettségeket, felelôsi köröket
felsoroló dokumentum. A didak
tikusan egyébként gyermek és
felnôtt korosztályra külön-külön
elkészült javaslat egyszerûsége,
átláthatósága és egyértelmûsége
mellett olyan volumenû progra
mot vázolt fel, amely ugyanakkor
ismét tetemes társadalmi kötele
zettségvállalást feltételez.
Az elkészült tervezetben látok
még kérdéses elemeket. A 21
évestôl 65 éves korig tartó élet
szakaszban nem világos, mi lehet
az évente kötelezô általános vagy
ötévente elôírt részletes háziorvosi
fizikális vizsgálat közötti különb
ség. Az általános fizikális vizsgá
lat elveim szerint ugyanis mindig
részletes, figyelmes és felelôsséggel
végzett, viszont kétségtelen, hogy
pontosan az ominózus korosztá
lyokat nehéz felszólítással évente
„
az egészségügy színe elé állí
tani”, akármelyik néven illetett
fizikai vizsgálat alá kívánjuk is
vetetni ôket. Itt lehetne helye a
munkavállalókkal szükségszerûen
találkozó foglalkozás-szakorvosi
leletek háziorvosi megfelelôikkel
lehetséges „találkoztatásának”,
mely mindkét ellátói csoport sike
rét hozhatná és a páciensek érde
két is szolgálná. Nem lenne tehát
szerencsés, ha folytatódna, még
inkább szorítóvá válna az a gya
korlat, amely alapellátó teameket
tetemes idô- és költségráfordí
tásokkal arra kényszerít, hogy a
pácienseknek reménytelenül kipos
tázott berendelô levelek regisztrá
ciós blankettáival legyenek ezután
is kénytelenek megvédeni magukat
a hatósági büntetéstôl!
Ugyanitt látom szükségesnek
kitérni a 39 évig öt-, 65-ig pedig
kétévente elôírt általános, de tény
legesen csak koleszterint és vércuk
rot említô laborvizsgálati kötele
zettségre, amely kevéssé életszerû,
racionális és gazdaságos. Ehelyett
ki lehetne (kellene?) egészíteni a
vizsgálatokat olcsó és elfogadható
eredményû, akár tesztcsíkos vize
letvizsgálattal, vérképpel, alapvetô
Gondolatszemelvények egy tervezet kapcsán
Készül a nemzeti szûrôprogram
folytatás az 5. oldalon
