Csupán egyetlen olyan vezetőt találni a frissen kinevezett kórházigazgatók között, aki az elmúlt másfél év alatt kétszer is megmérette magát. Tavaly a főváros döntött úgy, hogy a Szent Imre Kórház vezetését – László Imre tízéves főigazgatói munkája után – öt évre Bedros Róbertre bízza.A karateedzői múlttal is rendelkező orvos-közgazdász, bioterror-szakértő korábban a Belügyminisztérium egészségügyi intézményeiben, majd a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban töltötte be a legfőbb vezetői posztot. A Magyar Hírlap közöl vele interjút.
Sürgősségi központot, budai gyerekcentrumot, új energetikai rendszert szeretne a János kórházban Kázmér Tibor, a gyógyintézet új főigazgatója, írja a Magyar Hírlap.
Nem sokra megy egy epegörcsökkel küzdő celldömölki férfi azzal, hogy városában lehetőség van nőgyógyászati műtétre. A marcaliakat sem vigasztalja, hogy intézményükben még majdnem minden olyannak látszik, amilyennek ők megszokták – írja a Magyar Hírlap.
A szakmai kollégium még mindig nem tette közzé, mit jelentenek az egészségügyi ellátási szintek, mi a különbség például a pszichiátriai munka 1-es és 2-es progresszivitása között – írja a Magyar Hírlap.
Nyolcvan százalékkal többet fizethetünk a vényköteles orvosságokért, ha a második Széll Kálmán Tervet a betegterhek növelésével valósítják meg. Ha viszont a gyógyszerek hatósági árat kapnak, akkor a gyártók vonulhatnak ki a piacról – írja a Magyar Hírlap.
Április 18. európai betegjogi nap, de létezik-e általánosítható értelemben „európai beteg”? A Magyar Hírlap Gara Imre professzorral, a tavaly megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács volt alelnökével beszélgetett.
„Nagyobbat kellett volna vágni” az ellátórendszeren, hogy legyen forrás a béremelésekre – mondja a Magyar Hírlapban a szakmai kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtani tagozatának vezetője, Sinkó Eszter.
A Magyar Hírlap értesülései szerint ma tárgyal az egészségügyi államtitkárság az érintettekkel arról a munkaanyagról, amelyet a közép-magyarországi kórházak vezetői a minap kaptak kézhez.
Magyarországon körülbelül százharminc szakember foglalkozik az orvoslás elitjének tartott idegsebészettel, de ezt elegendőnek tartja az Országos Idegtudományi Intézet (OITI) frissen megbízott főigazgatója. Nagy Zoltán neurológus professzornak csak a funkciója új, nevét már régóta ismerni: hosszú ideig ő vezette a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, közismertebb nevén a Lipótot.
Vissza kell adni a háziorvosok korábbi presztízsét, ebben nincs apelláta. A kormányzat kiemelt kérdésként kezeli az alapellátást azért is, mert beavatkozás nélkül nemsokára háziorvos nélkül maradunk. Márpedig az alap összerogyása minden ellátórendszert bedönthet, újat, régit egyaránt. A Magyar Hírlap Beneda Attilával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának háziorvos múltú kabinetfőnökével beszélgettünk álprivatizációról, praxisjogról, betegekről és gyógyítóikról.
A rezidensek gyógyítási kompetenciáinak meghatározásán dolgozik az egészségügyi ágazatvezetés tanácsadó testülete – derül ki a Magyar Hírlap villáminterjújából.
Bélteczki János elnök a Magyar Hírlapnak megerősítette, változatlanul a megegyezésre törekszenek, és ehhez szerintük két hónapos tárgyalási menetnek elegendőnek kell lennie.
Zajlik a megyei és a fővárosi kórházak átadás-átvétele és az egyedi kórházi egyeztetések folyamata. Ennek részleteibe tekint be Török Krisztina főigazgató segítségével a Magyar Hírlap.
A támogatási összeg jövőre hétmilliárd forinttal lesz kevesebb, ami 14 százalékos csökkenést jelent. Csak azt remélhetjük, hogy a betegek által fizetendő térítési díjak nem emelkednek – mondja a Magyar Hírlapban Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Számos termékkörben azonban romolhat az ellátás, és jobb minőségű, hatékonyabb eszközök továbbra sem szolgálhatják a gyógyítást.
Gőzerővel zajlik a megyei tulajdonú kórházak állami irányítás alá vétele, számos részlet azonban ismeretlen. Ilyen a beutalási rend, egyes pénzügytechnikai eljárások és a klinikák lehetséges jövőbeni szerepe is.
Felgyorsultak a megyei kórházak állami átvételével kapcsolatos előkészületek. A Magyar Hírlap szerint nem egyedi jelenség, hogy megyei tulajdonban lévő kórházak főigazgatóitól – az átalakításra hivatkozva – szinte naponta kér adatokat a tulajdonos, nem egyszer irreális határidők megjelölésével.
Év végéig pilot jelleggel elindítja az egészségügyi intézmények felügyeletét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Török Krisztina főigazgató szerint az így szerzett tapasztalatokat később a budapesti kórházak átvételekor is hasznosítják majd, idővel pedig – tulajdoni formától függetlenül – az ország összes intézményére kiterjeszthetik.
Tizenkétezer kórházi ágy van fővárosi fenntartásban, az országos kapacitás több mint negyven százaléka is a központi régióban összpontosul. Az ellátást újfajta térségekbe szervező rendszer jelszava a hatékonyság, amely a szolgáltatóknál országszerte központosítással, a betegeknél irányítással, a tulajdonlást illetően államosítással jár. Niczky Emőke Velkey György kormánypárti és Havas Szófia ellenzéki egészségpolitikust kérdezte.
A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.