A magzat jelzi, mikor akar megszületni
Bebizonyosodott: a magzat tüdejében termelődő, egyéb funkciót is betöltő fehérjék indítják be a szülés folyamatát, azaz a magzat szabályozza saját megszületésének idejét.
A magzat indítja el születésének folyamatát egy kettős funkciójú mechanizmus révén: amikor a tüdeje már elég felületaktív anyagot képes kiválasztani ahhoz, hogy önállóan lélegezni tudjon, a kellő mennyiségben a magzatvízbe jutó felületaktív anyag, mint gyulladásos mediátor a méh gyulladását váltja ki, aminek következtében beindul a szülés.
Carole Mendelson vezető szerző és munkatársai egy újabb lépést tettek meg azon az úton, amelyen a kutatók tisztázni szeretnék, melyek azok az okok, amelyek következtében megindul a szülés, ember esetében normálisan 40 hét terhesség után, illetve melyek azok a tényezők, amelyek koraszülést váltanak ki (a 37. terhességi hét előtti születés).
A koraszülöttség a neonatális morbiditás és mortalitás vezető oka világszerte, írják tanulmányukban - Steroid receptor coactivators 1 and 2 mediate fetal-to-maternal signaling that initiates parturition, Journal of Clinical Investigation - a UT Southwestern Medical Center biokémikus és szülész-nőgyógyász kutatói: évente kb. 15 millió csecsemő születik idő előtt, és 1,1 millió hal meg közülük a koraszülöttség miatt bekövetkező komplikációk miatt.
Az elmúlt évtizedben - többek között a cikkszerzők munkája nyomán is - kiderült, hogy a szülés megindulásáéért a gyulladásos reakció beindulása felelős, aminek során megnő az amnionfolyadékban a gyulladásos citokinek mennyisége, neutrofilek és makrofágok infiltrálják a myometriumot, a cervixet és a fetális membránokat, továbbá lecsökken a progeszteronreceptor-funkció. (Leukocytes infiltrate the myometrium during human parturition: further evidence that labour is an inflammatory process, Human Reproduction; Surfactant protein secreted by the maturing mouse fetal lung acts as a hormone that signals the initiation of parturition, PNAS).
Kettős szerep
Jelen munkájukban Carole Mendelson és munkatársai azt tűzték ki célul, hogy megállapítsák, mi az a szignál, ami a szülést elindító gyulladásos választ beindítja. Egérmodellen vizsgálódva rájöttek, hogy a szülés beindulásáért két olyan protein a felelős, amelyek a magzat tüdejében termelődnek: a szteroidreceptor-koaktivátor 1 és –2 (SRC-1 és SRC-2) által szabályozott felületaktív komponensek (surfactant protein A/SP-A és a vérlemezke-aktiváló faktor/PAF). Amikor a magzat tüdeje már elég érett, az SRC-1 és az SRC-2 nagyobb aktivitásra kapcsolja a felületaktív anyagok termeléséért felelős géneket, ésa megnövekedett koncentrációban a magzatvízbe kerülő felületaktív anyagok által kiváltott méhgyulladás következtében elindul a szülés, ugyanis az SP-A és a PAF nemcsak felületaktív tulajdonságokkal rendelkezik, de immunsejteket is aktivál az uterusban és csökkenti a progeszteronreceptor-funkciót, ezáltal megnő a myometrium kontraktilitásáért felelős gének expressziója.
A felületaktív anyagok a szülés előtt valamivel már elkezdenek termelődni a magzat tüdejében, mert megfelelő koncentrációjú jelenlétük alapvető ahhoz, hogy megszületés után a csecsemő tüdeje el tudja kezdeni a légcserét.
Mint Mendelson kifejti, vizsgálatuk meggyőző bizonyítékkal szolgál arra nézvést, hogy a magzat szabályozza saját megszületésének idejét; a biokémikus hozzáteszi: ha megértjük azokat a faktorokat és útvonalakat, amelyek elindítják a szülést a 40. terhességi hét környékén, közelebb jutunk ahhoz is, hogy meg tudjuk előzni a koraszüléseket. (Az USA-ban kilencből egy újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot; a koraszülöttség következtében megnő az agyi vérzések és a respiratórikus distressz előfordulási aránya a csecsemőknél, míg hosszú távon cerebrális bénulás/palsy, krónikus tüdőbetegség és látászavar kialakulására lehet számítani.
A vizsgálat során Mendelson és munkatársai SRC-1 és SRC-2 hiányos egereket tanulmányoztak, és azt találták, hogy a magzatok tüdejében drasztikusan lecsökkent az SP-A és a PAF termelődése, ami az állatokban a szülés idejének olyan mértékű eltolódását eredményezte, ami nők esetében a szülés 3-4 hetes késésének felel meg. Amikor a kutatók SP-A-t vagy PAF-ot injektáltak a deficiens terhes állatok amnionfolyadékába, a szülés időben megindult.
Az is kiderült, hogy azok az egerek, amelyek szervezetéből mind az SRC-1, mind az SRC-2 hiányzik, a születés közben respiratórikus distressz következtében elpusztulnak.
A kutatók véleménye szerint a jövőbeli vizsgálatoknak tisztázniuk kell, hogy az anyaméh milyen mechanizmus révén értelmezi a magzatból érkező jeleket, és e mechanizmus milyen kóros elváltozásai vezetnek koraszüléshez.
