Jobb mint a fájdalomcsillapító
Ha egyszerre alkalmaznak placebót és figyelemelterelést az észlelt fájdalom csillapítására, akkor a két enyhítő hatás összeadódik, ami azt jelzi, hogy különböző agyi mechanizmusokon alapulnak – idézte amerikai kutatók megállapítását a Science Daily című ismeretterjesztő portál.
A gyógyszer nélküli fájdalomcsillapítás két módja, a placebo-hatás és a figyelemelterelés közben lejátszódó agyi folyamatokat térképezte fel képalkotó berendezéssel Jason T. Buhle, a Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja, közben a résztvevők szubjektív fájdalomérzetének mértékét is feljegyezték.
A placebo szerek azért csökkentik a fájdalmat, mert az érintett páciens elvárja az enyhülést, és ez az elvárás az agyban önmagában fájdalomcsillapító hatású. Amikor figyelemelterelésként valamilyen koncentrációt igénylő feladat megoldását kérik a fájdalmat elszenvedő embertől, akkor is enyhébb a szubjektíven megélt fájdalom mértéke. Ennek oka abban rejlik, hogy az agy mással foglalja el magát, kevesebb figyelme jut a fájdalomra.
A mostani tanulmányba 33 önkéntest vontak be, akiket három különböző kísérletsorozatban tettek ki fájdalomnak. Az első tesztben egy kis fémlappal melegítették a bőrüket és kalibrálták fájdalomérzékelésüket. A második sorozatban közönséges krémmel kenték be a fájdalomnak kitett bőrfelületet, majd azt mondták a résztvevők egyik felének, hogy egy kivételesen erős hatású fájdalomcsillapítót kaptak, míg a másik csoport tagjai tudták, hogy egyszerű kézkrémmel kezelték őket. A tesztet tovább bonyolította, hogy a résztvevőknek feladatokat is kellett megoldaniuk, amellyel elterelték figyelmüket, miközben ugyanazzal a hőmérséklettel melegítették bőrüket, mint az első sorozatban. A harmadik tesztsorozatban megismételték valamennyi kísérletet, de ezúttal úgy, hogy mindenki másik csoportba került, mint ahol az előzőnél volt.
A gondolkodtató feladatnál és a placebónál is kisebb fájdalmat jeleztek az önkéntesek az eredeti fájdalom mértékénél. Amikor mindkét hatás érvényesült, az eredmény összeadódott, nem mutatkozott átfedés vagy interferencia a hatásokban annak ellenére, hogy mindkét folyamatnál az agy dorzolaterális prefrontális kérgi részén észleltek aktivitást. Ez arra utal a kutatók szerint, hogy a placebo-hatás érvényesüléséhez nincs szükség a végrehajtó figyelemre vagy a munkamemóriára.
A megállapítás ígéretes perspektívát nyit a gyógyszer nélküli fájdalomcsillapításban. Megmutatja, hogy például az égési osztályokon érdemes egyszerre placebókat alkalmazni és virtuális valóság segítségével elterelni, lekötni a páciensek figyelmét.
A tanulmányt a Psychological Science című szakfolyóiratban ismertették részletesen.
