Korunk rettegett diagnózisa
A rákról készített cikksorozatot a Magyar Narancs. Az első részben a definícióval, a különböző betegség-tulajdonságokkal, az okokkal és a kockázati tényezőkkel foglalkoznak.
Fontos tudni, hogy a „rák” nem egyfajta betegség. A fogalom rendkívül inhomogén betegségcsoportot jelöl: több mint 100 különböző ráktípust ismerünk, soknak több altípusa is van, melyek lefolyása, viselkedése, prognózisa is más lehet. A tumoros szövetek mikroszkópos vizsgálata is rendkívül változatos képet mutat. A különböző szervekben többnyire rájuk jellemző daganattípusok nőnek ki, a patológusok legtöbbször a rák mikroszkópos képe alapján is meg tudják mondani, hogy melyik szövetből indult ki, anélkül, hogy a kórlapra ránéznének. A szövettani jelentésekben a „cc” carcinomát jelent, amely a rák leggyakoribb típusa. A cc előtti szavak, mint például az „adeno” vagy „planocellularis” a szövettani kép alapján megállapítható altípust jelölik, ennek sokszor terápiás és/vagy prognosztikus jelentősége is van. A patológusok a szövettani vizsgálatok során mindig meg kell nézzék, hogy a daganatot teljesen eltávolították-e, és azt is, hogy látható-e nyirok- vagy érbetörés. Ha látható, az nem jó – olvasható a magyarnarancs.hu-n.
Mindannyian hallottak már karcinogén, vagyis rákkeltő anyagokról vagy hajlamosító tényezőkről. Ezek az anyagok valamilyen módon vagy a mutációk képződését segítik, vagy a javító mechanizmusokat rontják el, és így vezethetnek rákhoz. Fontos, hogy vezethetnek és nem vezetnek, vagyis nem automatizmusról van szó – írják a Magyar Narancsban, amelyre kattintva részletes tanulmányt talál a tárgyalt témáról.
