Újabb ellenség: az emulgeálószerek
Még egy élelmiszeripari adalékanyag, ami hozzájárulhat az elhízás- és cukorbetegség-, illetve gyulladásos bélbetegség járvány tombolásához – a szabályozóknak újra kellene gondolniuk, milyen módszerekkel tesztelik az élelmiszerek biztonságosságát.
Nem csak a jégkrémek szerelmeseinek kell átszerkeszteni menüjüket: szimulált humán bélt használó vizsgálataikban amerikai kutatók újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a legtöbb feldolgozott élelmiszerben megtalálható emulgeálószerek fogyasztása elhízás, diabétesz és gyulladásos bélbetegség kialakulásához vezet, írja Michael Le Page a New Scientistben. Az emulgeálószereket az étel textúrájának javítására használják, mivel az elegyítő tulajdonságú anyagok megakadályozzák a víz- és zsírnemű összetevők különválását a keverékekben, így pl. a jégkrémben vagy a majonézben.
Tavaly Benoit Chassaing mikrobiológus és munkatársai (Georgia State University) a Nature-ben számoltak be arról, hogy egérkísérletekben kimutatták: az emulgeálószerek megváltoztatják a bél mikrobiomját, a módosult bélflóra pedig glükózintolerancia kialakulását eredményezi. Chassaing és munkatársai a feldolgozott ételekben gyakran előforduló emulgeálószereket: karboximetilcellulózt (az EU-ban: E566) vagy poliszorbát-80-at (E433) adtak az egészséges egerek táplálékához, amelyekben csökkent a bélbaktérium-flóra diverzitása, elhízás és metabolikus zavarok alakultak ki. A humán gyulladásos bélbetegség kutatására kifejlesztett genetikailag módosított modellállatokban pedig az emulgeálószerek hatására fokozódott a fellángolások gyakorisága és súlyossága.
Mint az eredményeket ismertető cikk kifejti, ez az első alkalom, hogy direkt összefüggést mutattak ki az emulgeálószerek és az egészségi állapot között. A kutatók nyilatkozata szerint elképzelhető, hogy eddig azért nem találtak rá az összefüggésre, mert lehetséges, hogy csak a populáció egy része érzékeny az emulgeálószerek hatására, továbbá bizonyos, hogy nem pusztán az emulgeálószerek felelősek a diabétesz és a gyulladásos bélbetegség növekvő gyakoriságáért.
Chassaing és munkatársai azonban azt is meg akarták vizsgálni, hogy a kísérleti állatokon túl eredményeik emberekben is megállják-e a helyüket. Ezért tavalyi eredményeik után az emulgeálószerek (E566 és E433) hatását belgiumi kutatókkal együttműködve emberi bélszöveten is megvizsgálták. Az új eredmények szerint az emulgeálószerek hatására megnő egy bakteriális protein, a flagellin koncentrációja, márpedig ismert, hogy a flagellin nagy koncentrációban gyulladást okoz. A továbbiakban a kutatók humán vizsgálatokat is szeretnének folytatni, és már elkezdték az önkéntesek toborzását.
Egyes kritikusok – így pl. Patrice Cani belgiumi táplálkozáskutató – szerint Chassaingék tavalyi állatkísérleteikben olyan magas koncentrációban használták az emulgeálószereket (az egerek italának 1%-a volt E566 vagy E433), amit emberek ritkán fogyasztanak, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az FDA pl. 15 különböző emulgeálószer használatát engedélyezi, és mivel tartósító hatással is rendelkeznek, nem könnyű olyan félkész, illetve készterméket vásárolni, amelyikben nem fordul elő legalább egyikőjük. Mint Cani leszögezi: bármi is lesz a humán vizsgálatok eredménye, a szabályozó hatóságoknak újra kell gondolniuk, hogyan érdemes tesztelni az élelmiszerek biztonságosságát, mivel a jelenleg használatos módszereket még az előtt fejlesztették ki, hogy ráébredtünk volna, milyen fontos a bélflóra szerepe az egészség megőrzésében, és milyen óriási mértékben befolyásolja mikrobiótánk összetételét az, hogy mit eszünk.
