hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Utat nyit a nyugati konyha a szklerózis multiplexnek

Bár némelyik szklerózis multiplex ellenes szernek a hatásmechanizmusát sem ismerjük, az biztos, hogy az áruk ijesztő sebességgel nő. Az MS Mikrobiom Konzorcium szerint elképzelhető, hogy ez a betegség is a bélben kezdődik.

A Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az elmúlt 20 évben az USA-ban ijesztő sebességgel nő a szklerózis multiplex (SM) kezelésére használatos gyógyszerek ára (Daniel M. Hartung és munkatársai: The cost of multiple sclerosis drugs in the US and the pharmaceutical industry - Too big to fail?).

Míg az elmúlt 2 évtized alatt jelentősen megnőtt az SM-gyógyszerek száma a piacon, paradox módon ez nem eredményezte az árak csökkenését vagy stabilizálódását, szögezi le a tanulmány első szerzője, sőt, az árak ma már az egekig érnek, még az első generációs szerek esetében is: az SM-gyógyszerek a receptköteles termékeket érintő infláció 5-7-szeresével drágulnak. Némelyik SM-gyógyszer ára évente 20-36%-kal nő, ami különösen a régebbi, első generációs szerek esetében indokolatlan, és az SM-kezelésében használatos biológiai szerek is gyorsabban drágulnak, mint a többi biologikum. A régebbi szerek ára azóta nő gyorsuló ütemben (21-36%-kal), hogy befogadták az új szereket – ez utóbbiak 8-17%-kal drágulnak évente. Mindez idő alatt a receptköteles termékeket érintő infláció 3-5% volt. A kutatók aggodalmuknak adnak hangot, miszerint a betegek nem tudnak hozzájutni az indokolatlanul drága gyógyszerekhez.

 

A nyugati típusú étkezés hatása?

A Scientific American számol be a tavaly év végén Bostonban tartott SM-konferencia eredményeiről. A cikkíró Bret Stetka kifejti, hogy egyre több a bizonyíték, hogy a szklerózis multiplex, számos egyéb autoimmun betegséghez hasonlóan (pl. diabétesz, reumatoid artritisz), az egyensúlyát vesztett mikrobiom közvetítésével alakul ki, és a kóros immunválasz a bélben indul. A konferencia egyik előadása arról számolt be, hogy az immunrendszert aktiváló hatású methanobrevibacteriacea jóval nagyobb mennyiségben található meg az SM-betegek bélrendszerében, mint az egészségesekében, míg az immunrendszer aktivitását csökkentő baktériumfajok (pl. Butyricimonas és Lachnospiracea) kisebb számmal képviseltetik magukat (Roopali Ghandi és munkatársai: Gut microbiome is linked to immune cell phenotype in multiple sclerosis). A vizsgálat eredményei a Neurology című szaklapban is megjelentek, ebből kiderül az is, hogy a kezelés hatására a bélbaktériumok összetétele a normális összetétel irányába módosult (Increased Archaea Species and Changes with Therapy in Gut Microbiome of Multiple Sclerosis Subjects).

Egy 10 észak-amerikai akadémiai kutatóközpont kollaborációjával készült vizsgálat (Tremlett és munkatársai: Gut microbiome in early pediatric multiple sclerosis: a case-control study) pediátriai SM-betegek módosult bélflórájának összetételét tárta fel, és szignifikáns, gasztrointesztinális fertőzésekre jellemző elváltozásokat talált, míg egy japán kutatócsoport egérmodellt vizsgálva azt találta, hogy a bélflóra összetételét módosító élesztőfogyasztás (Candida kefyr) szignifikánsan csökkenti a SM-szerű tünetek kialakulását (Takata és munkatársai: Intestinal microflora modified by Candida kefyr reduces the susceptibility to experimental autoimmune encephalomyelitis).

Mint az első idézett vizsgálat egyik szerzője, Sushrut Jangi elmondja, elképzelhető, hogy a napjainkban növekvő számban előforduló SM kialakulásában is közreműködik a nyugati típusú étrend. Indiában pl., ahogy más nem nyugati kultúrájú országokban is, alacsony a szklerózis multiplex előfordulási aránya, azonban az innen az USA-ba költözők körében megemelkedik a betegség kockázata. Ezt a megfigyelést jól magyarázhatja a megváltozó étkezés miatt a mikrobiomban bekövetkező módosulás.

A mikrobiom szerepe az SM-kialakulásában olyannyira fontos téma lett, hogy az USA-ban négy akadémiai kutatóközpont részvételével megalakult a Szklerózis Multiplex Mikrobiom Konzorcium, amely a bélben élő mikroorganizmusok és a SM közötti kapcsolatot akarja alaposabban feltárni. Egyik első eredményük szerint az ismeretlen hatásmechanizmusú SM-szerrel, a glatiramer acetáttal kezelt SM-betegek belében szignifikánsan különböző bakteriális populáció él, mint a nem kezelt betegek bélrendszerében, azaz a szer hatásmechanizmusa legalábbis részben az lehet, hogy módosítja a bélflórát, így akadályozza a kóros immunműködést. A konzorcium egyik tagja, Ilana Katz Sand szerint a jövőben ki kell deríteni, hogy az SM-gyógyszerek hogyan befolyásolják a betegek bélflóráját, a bélflóra hogyan módosítja a kezelésre adott választ, vannak-e olyan baktérium-törzsek, amelyek jelenléte esetén súlyosabb betegség alakul ki, illetve hogyan lehet előnyös irányba befolyásolni a páciensek mikrobiomját.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink