Zsugorodó világ, fontos kapcsolatok
A tehetségek külföldre vándorlása a legtöbb országban komoly probléma: nagy számokról van szó, hiszen a jelenség nemcsak a tudományos kutatókat érinti, hanem orvosokat, informatikusokat is, jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen zajló 4. országos tudományos diákköri fórumon.
Lovász László előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok közepes vagy jelentősebb egyetemein a doktoranduszok több mint fele külföldről érkezik, nagy részük pedig ott is marad. Kitért arra is: "ha az összes külföldön tartózkodó neves magyar tudós hazajönne, nem igazán tudnánk nekik állást adni". Kijelentette: a már külföldön dolgozó magyar tudósok itthoni kapcsolataik révén ugyanakkor sokat tudnak segíteni, van, aki rendszeresen tart előadásokat Magyarországon is, és van, aki magyar diákokat fogad odakint. A zsugorodó világban mind fontosabbak lesznek ezek a kapcsolatok, mondta.
Lovász László kifejtette: a tehetséges tudósok hazahozatalánál az első és legfontosabb kérdés a jövedelem. Az MTA Lendület programja erre próbál megoldást kínálni, ennek keretében már több mint száz fiatal tudós jött haza, illetve maradt eleve itthon. A programban részt vevők fizetése lényegében megduplázódik, de ezzel is csak a cseh pályatársak fizetési szintjét érik el. Ezért más előnyöket, például kutatócsoport vagy laboratórium összeállításának lehetőségét is felajánlja a program, aminek szerepe van abban is, hogy a 30, 40 évesek közül kiemelje a jövő vezetőit. Az MTA elnöke ugyanakkor szóvá tett egy aggasztó jelenséget is: nagyon sokan már érettségi után elmennek külföldre tanulni. Ezért szerinte az egészen kiemelkedő tanulók számára Magyarországon is kiválósági ösztöndíjat kellene adni, ennek kialakításán már az akadémia is dolgozik. Akik ugyanis legalább pár évet Magyarországon járnak egyetemre, képet kapnak a kutatásokról, Magyarország vezető tudósairól. Ám aki már érettségi után elmegy, nem szerzi meg ezt a tudást, mondta Lovász László.
Kitért arra is, hogy a tudományos élet ma már folyamatosan cirkulál, a tudósok különböző okokból állandóan vándorolnak, sok helyen már nemcsak a diákok, hanem az oktatók nagy részéről is elmondható, hogy más országból érkezett. Magyarország e tekintetben kevés mozgás történt, kevés az itt tanító külföldi szakember. Pedig a körbevándorlás következménye az is, hogy más szemléletek, más ismeretek, tapasztalatok is megjelenhetnek egy-egy helyen, ami fokozhatja a kutatás és az oktatás hatékonyságát, közölte. Lovász László beszélt arról is, hogy a magyar oktatás ma is bír vonzerővel, olyan színvonalas, speciális tudást lehet itthon szerezni, amelyre van kereslet. Azaz: a diákok idecsábításával is érdemes foglalkozni. Úgy fogalmazott: a tudomány olyan sportág, ahol nincs ezüstérem, aki másodjára, vagy gyöngébben fedezi fel ugyanazt, azt a világ nem fogja elismerni.
"Ez azt jelenti, hogy nekünk a legjobb csapatokat kell fölállítani azokon a területeken, ahol kutatni tudunk. Ha ehhez külföldiekre van szükség, akkor őket kell bevonni", tette hozzá. Azt mondta: Magyarországnak be kell illeszkednie a diákok és a kutatók körforgásába, de ehhez az egyetemek bürokratizmusát, a magyar tudományos élet néhány nagyon ellenszenves és hátrányos vonását is le kell küzdeni.
