A főzés tett minket emberré
.jpg)
Richard Wrangham: Catching Fire: How Cooking Made Us Human című könyvében írja a harvardi biológiai antropológus: “A Homo faj felemelkedését az az átalakító momentum tette lehetővé, amely a tűz uralásával kezdődött és a főzés hajnalát jelentette, majdnem kétmillió évvel ezelőtt. Az élet történetében ez az egyik legfontosabb átmenet.”
Az antropológus szerint a főzés a korai hominidákat egy olyan evolúciós ösvényre terelte, ami nem csak az agyukat, de a testüket és szociális életüket is megváltoztatta. Kisebb lett az állkapocs és az emésztőrendszer mérete, és lehetővé vált a még nagyobb agy kifejlődése, nem csak amiatt, mert a főzött ételből könnyebb adott mennyiségű kalóriát magunkhoz venni, hanem amiatt is, mert a nyers étel emésztése rengeteg energiát kíván. (A könyv idéz felméréseket, amelyek szerint például a csak nyers kosztot fogyasztó nők felénél abbamarad a nemi ciklus.)
A főző főemlős, a láng teremtménye – annak ellenére, hogy nem rendelkezik testi fegyverekkel: karmokkal, agyarakkal, erős állkapoccsal – húshoz, ezáltal bőséges fehérje- és energiaforráshoz tud jutni. A szerző szerint nem pusztán a vadászat, sokkal inkább általában a főzés tett minket emberré. A főzött étel kevésbé romlik, és ha nem nyers táplálékot fogyasztunk, a fertőzések aránya is csökken.
A tűz körüli tevékenykedés beindította a szociális életet is.
A főzésnek azonban negatív következményei is lettek, írja az antropológus: alárendelt pozícióba hozta a nőket, és elősegítette a férfiak által uralt társadalmak kialakulását.
A New York Times a könyvet a hónap könyvének választotta.
Kazai Anita
