Belebetegszünk a munkahelyi bizonytalanságba
A magyarok jobban féltik az állásukat, mint a svédek, a belgák vagy a franciák
A kutatásról a Karolinska Intézet magyar munkatársát, László Krisztinát kérdeztük.
Mitől tartanak leginkább a munkavállalók?
Sajnos azt nem tudtuk vizsgálni, hogy milyen munkával kapcsolatos szempontokat értékelnek az európai a munkavállalók (például a munkahely biztonsága, a munkatársakkal való jó kapcsolat stb.). Kutatásunk során a Munoz de Bustillo Lorente & de Pedraza (2007) egy tanulmányra hivatkozva beszéltünk erről.
Hogyan hozhatók összefüggésbe a válaszok az egészségi állapotukkal – hogyan mérhető ez?
Az egészségi állapotot egy 5-fokú skálával mértük. Arra kértük a munkavállalókat, hogy a nagyon jó, jó, közepes, rossz, nagyon rossz válaszlehetőségek szerint osztályozzák egészségi állapotukat. Ezek alapján a legalacsonyabb értékek Spanyolországban (14,2%) és Franciaországban (17,6%) születtek, míg a legmagasabbak Lengyelországban (41,7%), Csehországban 41%) és Magyarországon (40,4%).
Annak meghatározására, hogy a munkahelyi bizonytalanság hányszorosára növeli a rossz egészségi állapot előfordulási esélyét, az úgynevezett logisztikus regresszió statisztikai módszert használtuk - a nagyon rossz, rossz vagy közepes válaszokat vettük figyelembe.
Mik a hasonlóságok és eltérések a felmérésben szereplő országok közt?
Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált négy kelet-európai országban magasabb volt a munkahelyi bizonytalanság és az emberek rosszabbnak ítélték meg az egészségi állapotukat.
A vizsgálat elkezdése előtt arra gondoltunk, hogy a munkahelyi bizonytalanság és az egészség közötti kapcsolat eltérő képet fog mutatni a különböző európai országokban. Ezt azért feltételeztük, mert az európai országok jelentősen különböznek olyan tényezőkben, mint például a munkapiac működésének szabályozottsága, az egészségügyi rendszer és ennek elérhetősége, a társadalmi ellátó rendszer, a munkavállalók szakszervezetekben való részvételi aránya, a szakszervezetek társadalomban betöltött szerepe.
Érdekes módon azonban azt találtuk, hogy a legtöbb vizsgált országban a munkahelyi bizonytalanság hasonló hatással volt a dolgozók egészségére - a bizonytalan munka 1,3-2-szeresére növelte a rossz egészség esélyét.
Hogyan, mivel lehetne javítani a magyar helyzeten? Mik a munkavállalók elvárásai, illetve mit lát objektíven a kutatócsoport?
Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági helyzet javulása és így a munkaerő-piaci változások csökkenthetik a negatív egészségi mutatókat. Így pozitív hatása lehet például egy olyan pénzügyi politikának, amely segíti a vállalatok piacon tartását, talpon maradását – valamint támogatja az alkalmazottak további foglalkoztatását. A munkanélküli segélyek, az átképzések és az új kvalifikációk megszerzésének támogatása szintén elősegíti a munkaválallók biztonságérzetét, csakúgy, mint a személyes segítség biztosítása az átképzésben, illetve egy esetleges elbocsátásra való felkészülésben.
Miért jobbak egyértelműen az eredmények az északi országokban?
Belgiumban és Svédországban nem találtunk összefüggést a bizonytalan munka és az egészségi állapot között. Belgium esetében a magas munkanélküli segélyekre, Svédországban a szakszervezetek erejére (a svéd dolgozók körülbelül 85% szakszervezeti tag) gondoltunk mint lehetséges magyarázatra. Ezeket azonban sajnos nem tudtuk ebben a tanulmányban vizsgálni.