hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Közigazgatási reform

Csapdába csalja a kormány egészségügyet

Kényszerpályán az egészségügyi ellátórendszer irányítása?

Tulajdonképpen „gazdát cserél”, és akár át is költözhet az egészségügyért felelős államtitkárság a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának épületéből a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba, ha a kormány megvalósítja a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítására vonatkozó elképzelését. A kormányhatározat már megjelent, így van, ami már biztosan tudható: januártól megyei kormányhivatalokat hoz létre a kormány, amelyekbe beolvasztanák 15 szervezet, így például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézeteit is. 

A kormány egyablakos ügyintézést szeretne kiépíteni azért, hogy 2011. január elsejétől az integrált irodákban majdnem minden dekoncentrált államigazgatási szerv ügyeit egy helyen elintézhessék az állampolgárok

Az OEP és az ÁNTSZ tulajdonképpen testidegen a rendszerben, ugyanis a beteg/orvos, beteg/gyógyszerész találkozók tömegéhez eddig nem kellett egyetlen hivatalhoz sem fordulni. Az OEP szerződéses partnerei jellemzően „intézmények” és nem magánszemélyek. Költségcsökkentés címén az ÁNTSZ integrációja is érthetetlen, ugyanis a szolgálatnak tulajdonképpen nincsenek ügyfélszolgálatai, csak hivatalos ügyfélfogadási ideje. A kisvárosi intézetek 81 helyen működnek az országban, könnyen elérhetők a lakosság számára.

Október, november, december – vagyis összesen három hónap áll a szervezetek vezetőinek a rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsák az integrációt. Az egészségügyi ellátórendszert „kiszolgáló” két hivatal integrációját lehetetlen három hónap alatt levezényelni, és talán arról is érdemes a nyilvánosság előtt beszélni, mit eredményezhet a közigazgatás rendszerének átalakítása az ágazaton belül. Ki és mit nyerhet, és mit veszíthet az erőltetett menettel?

…Szócska nem beszél

A Szócska Miklós vezette államtitkárság eddig katonás fegyelemmel tűrt, a nyilvánosság előtt soha egyetlen jelét nem adta annak, hogy nem ért egyet a kormányzati háttérben készülő javaslattal, amely a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítása címén kvázi a januárban felálló kormányhivatalok alá gyűri az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetet, s tulajdonképpen az ágazat egészét. Pedig a színfalak mögött számtalan érvet vetettek fel az új szisztéma ellen – csakhogy a döntéshozók nem vették figyelembe érveiket. Még a legracionálisabbakat sem.

Holott a tárcaközi egyeztetés során többen, így például a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelezte: a hasonló nagyságrendű átalakítások tapasztalatait figyelembe véve a határidőt rendkívül közelinek tartja, különösen annak fényében, hogy a 2011. évi költségvetés összeállításakor már az új szervezeti struktúrának kell szerepelnie a költségvetési törvényjavaslatban. Számos intézmény esetében ez egyáltalán nem mellékes szempont, hiszen néhánynak nem csak a központi költségvetésből származik a működésre fordított forrása, hanem elkülönített állami alapból is.

Keresd a pénzt!

Nem véletlen, hogy az önkormányzati választások előtt nem tudni, kinek milyen szerepet oszt majd a kabinet: ki szólózik majd, s ki énekel a kórusban? Ki dönt a különféle területek működtetésére szolgáló pénzről? A színfalak mögött már eldöntetett, hogy jövő évtől a közigazgatási hivatalok jogutódaként megjelenő megyei kormányhivatalok élén álló, már kinevezett politikusok – az úgynevezett kormánymegbízottak – kezébe kerül a karmesteri pálca. A szereposztás szerint a kormánymegbízottak mellett a hivatal főigazgatója és szakmai helyetteseik irányítják majd az egyes szakmai területeket, miközben a hivatal főigazgatóját a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatásért felelős miniszter nevezi ki. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatalok kvázi kettős – a főigazgató és a kormánymegbízott – irányítása alatt működnek, de az általános igazgatási kérdésekben (értsd a pénzt) a kormányhivatal vezetője, vagyis áttételesen minden esetben a közigazgatási és igazságügyi miniszter mondja ki a végső szót. Ezekbe a megyei kormányhivatalokba integrálódik a már említett 15 területi államigazgatási szerv is (így az OEP és az ÁNTSZ is!). A szakmai irányítás is osztott lesz – ez derül ki a MedicalOnline birtokába jutott, a fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséről szóló törvény tervezetéből, vagyis Navracsics Tibor és az egészségügyért felelős államtitkár (illetve hivatalosan a szaktárca vezetője) együtt irányítanak majd. A Réthelyi tárca pozícióját tovább gyengíti az a tény is, hogy a regionális intézmények esetében a hivatalvezetői kinevezéseknél is egyetértési joga lesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének. Vagyis tulajdonképpen „hivatalosan” hiába marad az egészségügyi ellátórendszer szakmai irányítása a tárcánál, a pénzeszsákon a kormánymegbízott ül majd, és szoros gyeplőn tartja az ágazatot. A kormányhivatalok működéséről szóló törvény tervezetéből az is kiderül, hogy a törzshivatal, vagyis a kormányhivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek. Vagyis önálló költségvetésből gazdálkodnak majd. S akinél a pénz, annál a hatalom. Így talán nem túlzás azt állítani: a megahivatalok központjában ülő miniszter minden információ és az államigazgatás utasítási lehetőségének birtokában nagyobb hatalommal rendelkezik majd, mint a miniszterelnök.

Természetesen megalapozott szakmai kritikát csak az új közigazgatási rendszer részleteinek ismeretében lehet majd mondani, de a MedicalOnline arra kért néhány szakembert, hogy tapasztalataik alapján mondják el, mik lehetnek az átalakítás buktatói.

Sinkó Eszter és Molnár Márk Péter véleményét itt, Király Gyula és Kiss József álláspontját pedig itt találja!

Integrálandó szervezetek:

1. Területi Igazságügyi Hivatalok,

2. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok,

3. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei,

4. Földhivatalok,

5. Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak,

6. Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok,

7. Regionális Munkaügyi Központok,

8. Regionális Munkaügyi Felügyelőségek,

9. Regionális Munkavédelmi Felügyelőségek,

10. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelőségei,

11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodái,

12. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetei,

13. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági

Hatóságai,

14. Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságai,

15. Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink