„Élet a reményen túl”
2010. március 25. 08:52
Amerikai segítséget kért a roma integrációs programhoz tavaly december elején Bajnai Gordon miniszterelnök Washingtonban, amikor találkozott Benjamin Cardin szenátorral, az amerikai Helsinki Bizottság elnökével. Mint fogalmazott, a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra. Cardin a találkozón kijelentette, a roma-kérdést Európa-szinten kell kezelni.
Az öreg kontinensen nem sokkal ezt követően, 2010 januárjában tapssal jutalmazták az Európai Parlament képviselői Viviane Redinget, a jogérvényesítés és az alapvető jogok felelőséül jelölt képviselőt meghallgatásán. Az új biztos színrelépésével végre tisztázódhat, hogy kisebbségi ügyekben mit tehet az Európai Parlament.
Az országgyűlési választások előtt pár héttel az ellenzék vezére, Orbán Viktor is megszólalt egy hírműsorban kifejtette: egy olyan feszült, ideges, dühös és csalódott országban, mint amilyen ma Magyarország, nagyon nehéz megteremteni a békés együttélés feltételeit a cigányság és a többségi társadalom között. A helyzet azonban, állította, „nem olyan kezelhetetlen, mint amilyennek látszik”. A Fidesz elnöke szerint el kell érni, hogy a törvényt mindenki fogadja el szentírásnak. „Mindez érvényes a politikusokra, akik hatalmukkal szoktak visszaélni, de érvényes a cigányokra is, akik időnként a léthelyzetük miatt fölmentve érzik magukat, és elég gyakran követnek el olyan vagyon elleni bűncselekményeket, amelyeket egyébként nem lehet elkövetni.” Majd kiemelte: a többségnek lehetőséget kell adnia a cigányságnak, hogy a gyermekek jó minőségű iskolákba járhassanak, és képzettségük révén kikeveredhessenek nehéz helyzetükből, a felnőtteknek pedig munkalehetőséget kell kínálni. Úgy véli, csak az a kormány kérheti a törvények betartását és a munkabarát életmódot a hazai cigányságtól, amely kabinet ezzel egy időben munkalehetőségeket is képes kínálni a számukra.
Panoráma a 8. oldalon
Az öreg kontinensen nem sokkal ezt követően, 2010 januárjában tapssal jutalmazták az Európai Parlament képviselői Viviane Redinget, a jogérvényesítés és az alapvető jogok felelőséül jelölt képviselőt meghallgatásán. Az új biztos színrelépésével végre tisztázódhat, hogy kisebbségi ügyekben mit tehet az Európai Parlament.
Az országgyűlési választások előtt pár héttel az ellenzék vezére, Orbán Viktor is megszólalt egy hírműsorban kifejtette: egy olyan feszült, ideges, dühös és csalódott országban, mint amilyen ma Magyarország, nagyon nehéz megteremteni a békés együttélés feltételeit a cigányság és a többségi társadalom között. A helyzet azonban, állította, „nem olyan kezelhetetlen, mint amilyennek látszik”. A Fidesz elnöke szerint el kell érni, hogy a törvényt mindenki fogadja el szentírásnak. „Mindez érvényes a politikusokra, akik hatalmukkal szoktak visszaélni, de érvényes a cigányokra is, akik időnként a léthelyzetük miatt fölmentve érzik magukat, és elég gyakran követnek el olyan vagyon elleni bűncselekményeket, amelyeket egyébként nem lehet elkövetni.” Majd kiemelte: a többségnek lehetőséget kell adnia a cigányságnak, hogy a gyermekek jó minőségű iskolákba járhassanak, és képzettségük révén kikeveredhessenek nehéz helyzetükből, a felnőtteknek pedig munkalehetőséget kell kínálni. Úgy véli, csak az a kormány kérheti a törvények betartását és a munkabarát életmódot a hazai cigányságtól, amely kabinet ezzel egy időben munkalehetőségeket is képes kínálni a számukra.
Panoráma a 8. oldalon
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
