hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Eltörli Orbán az "elvárt jövedelmet"?

Az adótanácsadók szerint alkalmazhatatlan a tevékenységre jellemző kereset, hiába alkotmányos – írja a Világgazdaság.

Ezért kérték Orbán Viktortól, hogy a kormány korábbi ellenzékbeli véleményének megfelelően visszamenőlegesen helyezze hatályon kívül a szabályt. A minisztériumtól a lap két hete kéri hiába, hogy tudassa, lehet-e erre számítani.

Az adótanácsadók azt hangsúlyozták Orbán Viktornak írt levelükben, hogy az előző kormány a szakmai és gazdasági érdekképviseletek tiltakozása ellenére vezette be az idei évtől a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói szja- és tb-fizetést.

Azt is kiemelték, hogy az új kormány vállalkozásbarát politikát hirdetett meg, többek között az adórendszer egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését. Ennek pedig éppen ellentmond az új szabály, hiszen havi feljegyzéskészítési kötelezettséggel jár, és a tevékenységre jellemző kereset megbecslésének módja képlékeny a szakemberek szerint.

Ezért is kért visszamenőleges törlést a tevékenységre jellemző keresetre a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (Adókamara), és további hat érdekképviselet. Választ még nem kaptak levelükre, mint ahogy a FigyelőNetnek sem érkezett válasz a Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra a két hete feltett kérdésre, hogy mi a szándéka a kormánynak a tevékenységre jellemző keresettel.

Mi a baj a tevékenységre jellemző keresettel?

Bár az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a tevékenységre jellemző kereset nem elvárt jövedelem, hanem az egyéni és társas vállalkozó ténylegesen elért jövedelme, ezt pont ellenkezőleg látják az érdekképviseletek. Szerintük a járulékok alapja éppen hogy nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő kereset. Nevével ellentétben azonban ez a díj nem a piacon alakul ki, hanem úgy kell megbecsülni, számolgatni.

Ha osztalékfizetés is történik, akkor (utólag) az szja-t is az előbb említett érték után kell megállapítani, átminősítve az osztalékot bérré. Ha pedig a vállalkozás fizethetne osztalékot, de nem teszi, mert egy későbbi beruházásra tartalékol, akkor ezután a ki nem fizetett „jövedelem” (későbbi beruházásra tartalékolt összeg) után is 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni – nehezményezték.

A tevékenységre jellemző keresetet ráadásul egy homályos, képlékeny módszertan alapján kell kiszámítani, ami nagyfokú jogbizonytalanságot okoz a hét szervezet szerint. A levélben ugyan nem részletezték, hogy miért alkalmazhatatlan a szabály, de az Adókamara elnöke, Zara László elmondta a FigyelőNetnek a törvényben ajánlott három módszer legfőbb hibáit.

Kiszámíthatatlan

Az első módszernél a munkaügyi statisztikákból kellene kikeresni a foglalkozásra vonatkozó átlagkereseteket. Ezzel az a baj, hogy a statisztikák nehezen elérhetőek – jelentette ki. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak vannak ugyan statisztikái (a törvény első verziójában még ezek alapján kellett volna számolni), de Zara László szerint hézagosak. Az adótanácsadói foglalkozás például itt nem is szerepel – utalt a saját szakmájára. Így nehéz besorolni, hogy mennyi bért adjon magának a vállalkozó. Másrészt bürokratikus, hogy minden egyes személyesen közreműködő tagnak, egyéni vállalkozónak nyilvántartást kellene vezetnie arról, hogy tevékenységei közül melyikkel hány órát foglalkozott. Aztán hozzárendelni, hogy mennyi az adott foglalkozás átlagkeresete, figyelembe venni az egyedi jellemzőket, és ezekből kiszámítani a járulékalapot.

Az adóhivatal szerint viszont a vállalkozás adataiból megállapítható, hogy mennyi lenne az a díjazás, amennyiért ugyanarra a munkára, mint amit a vállalkozó végez, alkalmazottat vennének fel. Természetesen nem minimálbérrel – tették hozzá.

A második módszernél az elvárható nyereséggel kell kalkulálni (bevétel–költség –elvárható haszon = tevékenységre jellemző kereset). De mennyi az elvárható haszon? Erre megint nincsenek válaszok – jelentette ki az adószakértő. Még egy régión belül sem lehet meghatározni, hogy hasonló vállalkozásoknál mennyi az elvárható haszon, nemhogy az ország különböző pontjain – tette hozzá.

Az adóellenőrök mindenesetre az adóévet követően a könyvelési adatok alapján (adózás előtti, illetve adózott eredmény, osztalékalap, egyéb számlaadatok) meg tudják állapítani, hogy mennyi az adott vállalkozás szokásos piaci haszna – írta az APEH.

A harmadik módszernél a bevételből lejön a költség és ennek nyolcvan százalékát kell személyes közreműködésnek tekinteni. Hogy miért pont ennyit, az érthetetlen Zara László szerint. Futó Gábor adószakértő erre azt mondta, egy nem túl jóindulatú adóellenőr valószínűleg ezzel a módszerrel számolna. Így csak a fennmaradó húsz százalékot vehetné fel a vállalkozó osztalékként.

A FAKOOSZ is tiltakozik

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége is tiltakozott a törvény ellen. Nyilt levelében az elnök, Dr. Selmeczi Kamill úgy fogalmazott a az Alkotmánybíróság döntése a praxisok működöképességét veszélyezteti. A szervezet szerint a rendelet betartása rövid úton csődbe viszi a háziorvosokat.

A FigyelőNet teljes cikkét itt olvashatja!

(forrás: Figyelőnet)
hirdetés

Könyveink