Vélemény
Fogas kérdések
 Az OEP-pel szerződött fogszakorvosoknál nem kerül pénzbe a foghúzás, a tömés, vagy a gyermekfogászati ellátás. Ellenben a gyógyászati segédeszközökre, így a fogpótlásra, protézisre, vagy fogszabályozóra gyakorlatilag nincsen támogatás.
– A legtöbb konfliktus ebből ered – mondja dr. Horváth Kun Katalin fogszakorvos. – A betegek a fogászati székben szembesülnek azzal, hogy a fogpótlások igen drágák, s nekem kell hallgatnom a panaszokat és magyarázkodnom. Sokan nem tudják kifizetni a pótlásokat, de egy 40–60 ezer forintos nyugdíjhoz képest valóban nagyon drága a műfogsor és a fogtechnikusi és orvosi munkadíj. Míg korábban a várandósoknak és a közgyógyellátottaknak ingyenesen járt minden fogászati kezelés és pótlás, tavaly óta mindenkinek fizetnie kell. Ezért nagymértékben megcsappant az igény erre az ellátásra.
– Nemcsak a térítési díjak jelentek meg, s emelkedtek jelentősen, hanem erőteljesen szabályozták a kezelések lehetőségét is. Bár évente kétszer kötelező az iskolafogászati szűrés valamennyi, körzetembe tatozó kisdiák számára, fogaikat nem kezelhetem akkor, amikor elhozzák őket a pedagógusok. Míg régen azonnal betömhettem a szuvas fogat, most csak igazolást állíthatok ki arról, hogy a gyermeknek mi a problémája, amely kezelést igényel. A szűrési adatlapot megkapják a szülők, akik eldönthetik, hogy visszahozzák-e a csemetéjüket vagy sem, mert kizárólag az ő jelenlétükben láthatom el a gyereket. Sajnos általános az, hogy a kis beteggel csak akkor találkozom, amikor már fáj a foga. Úgy vélem, leginkább az kellemetlen a szülőnek, hogy látnia kell a gyerek kínlódását a fogorvosi székben. Sír, rossz élményt szerez, s ez elriasztja a későbbi, rendszeres szűréstől is. Ezzel a rendszerrel a szülők felelősségét akarták növelni, ám a többségnél, úgy tűnik, ez nem sikerült. Ettől függetlenül egyre több a tudatosabb szülő, aki elhozza, elküldi hozzám a gyereket. Ez azért is fontos, mert a fogazat sorsa 12–14 éves korig eldől, így éppen ebben az életkorban kellene fokozottan ügyelni a kezelésre – magyarázza a doktornő.
Dr. Horváth Kun Katalin közben a számítógépén mutatja, mennyi adminisztratív kötelezettsége van havonta az egészségbiztosító és egyéb szervek, így például az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ felé. Az utóbbi másfél évben rengeteg a jelentés, bonyolult a rendszer, ráadásul évente akár háromszor is változtatják a finanszírozást, s bizony előfordul, hogy erről csak utólag értesül az orvos. Minden elvégzett munkára a biztosító szabja meg a ráfordítható időt. Hiába tart egy fogászati kezelés fél óráig, a pénztár csak tízpercnyi munkát fizet meg a doktornak.
Horváth doktornő szerint az orvos-beteg kapcsolatban nagy szerepe van az asszisztenciának, az asszisztens konfliktuskezelő fellépése rengeteget segíthet. Az orvosnak pedig mindig előre el kell mondania mindent a betegnek, hogy az mind fizikailag, mind anyagilag felkészülhessen arra, mi rá vár a fogorvosnál. A vidéken élők egyébként általában jobban elfogadják az orvosi tanácsokat és türelmesebbek, míg a városiak között egyre több az öntudatos beteg. Egyre gyakoribb elvárás a fogorvossal szemben, hogy ha megfizetik a fogpótlást, az legyen jobb, mint az eredeti fogsor.
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
"Míg régen azonnal betömhettem a szuvas fogat, most csak igazolást állíthatok ki arról, hogy a gyermeknek mi a problémája, amely kezelést igényel. A szűrési adatlapot megkapják a szülők, akik eldönthetik, hogy visszahozzák-e a csemetéjüket vagy sem, mert kizárólag az ő jelenlétükben láthatom el a gyereket."
Legfőbb ideje volt már, hogy szabályozzák a kezelések lehetőségét. Kár, hogy sajnos annyi nyomorult ember van, aki gyereket hoz a világra, de azt nem tudja, hogy hogyan is kell megfelelően, normálisan törődni vele. Ezért még az sem ér sok esetben semmit, ha az orvos a szülőre bízza a felelősség vállalását, mert a szülők nagy része nem törődik azzal, hogy a gyerekéből egyszer felnőtt lesz, és lehet, hogy szeretne majd még akkor is enni, mosolyogni, nevetni, megszólalni anélkül hogy szégyellnie kéne magát. Sok embernek csak az a fontos, hogy a gyerek nehogy már a szakadt cipőjében menjen le a boltba mert az ismerősök meglátják és mit fognak szólni, meg hogy az iskolába, ha ő bemegy, ne rohanja le a tanár, hogy a gyerekével baj van, nem azért, mert "szegény gyerekem mit tehetnék érted", hanem mert "hú de ciki a többi anyuka előtt". Az már csak kevés embernek fontos, hogy elgondolkodjon, mit tehetne azért, hogy a gyerekéből normális felnőtt legyen (és persze hogy a gyerekkora is normális legyen), és ehhez hozzátartozik az is, hogy példát és támaszt kellene nyújtani sok egyéb közt abban is, hogy mosunk fogat, elmegyünk fogorvoshoz időnként, és mindezt a szülőnek nem "stresszként" kéne megélnie és rányomni a gyerekre is a daját frusztrációját (mert fizetni kell érte, meg mert időt kell szánni rá, meg amúgy is félelmetes), mert akkor a gyerek is kizárólag ezt tanulja meg!
Hála Istennek, hogy az iskolafogorvosok a mi gyerekeinkkel már nem tehetnek kényük kedvük szerint amit akarnak, és hogy az a szülő, aki normális, felülbírálhatja az orvos véleményét, még mielőtt a gyereket tönkretették volna. És egy felelősségteljes szülő nem az iskolafogász által küldött papirosból fog értesülni a gyereke állapotáról, mert egy felelősségteljes szülő elviszi a gyerekét félévente a fogorvoshoz, vagy a sajátjához, vagy egy gyerekfogászhoz, és ami a legfontosabb: nem hagyja, hogy olyasmit tegyenek vele, ami árt neki.
Az iskolafogászaton kizárólag ezt tanulhatja meg egy gyerek: 1. hazudnak nekem - azt hazudják, hogy nem fáj, közben igen. 2. megaláznak - ha én mosom a fogam, tőlem telhetően mindent megteszek, amit csak tudok, mégis kilyukad, elromlik a fogam, akkor a szememre hányják, hogy én tehetek róla. Nos, nem minden gyerek születik olyan szerencsés genetikával, hogy egészséges fogai legyenek, és nem mindenkinek van sajnos olyan családi környezete, ahol a szájhigiénére ránevelik. Sokan azt sem tudják, hogyan kell igazából fogat mosni vagy hogy legalább fél évente ki kell hajítani a fogkefét a kukába és venni egy újat. És arról nem is beszélve, hogy ha anyuka meg apuka nem mosnak fogat és nem is mennek el fogorvoshoz, és ezt még be is állítják "sznobériának", fölöslegesnek a gyerek előtt, arról sem tehet a gyerek. De mindez az iskolafogásznak nem számít, futószalagon megvizsgálja és ellátja a gyerekeket, mint valami állatokat, és úgy bánik velük, mint ha a gyerekek nem tudnák, hogy átverik, becsapják őket, és mint ha ők nem emberek, hanem valami alacsonyabb rendűek lennének.
Mit tehet egy olyan gyerek, akinek otthon nem mutatták meg a fogmosás fontosságát és technikáját, nem fordítottak rá kellő figyelmet, nem vitték fogorvoshoz, vagy ha igen, már csak akkor, amikor mindegy volt, és egész életében mást nem hallhatott, csak azt, hogy annál nagyobb fájdalom a világon nincsen, mint fogorvoshoz menni. Támasz nélkül, lehetőség nélkül, kiszolgáltatottan. Még az a legkevesebb ezek után, hogy felnőttkorában félni fog.
Tehát egyáltalán nem csoda, hogy megtiltották, hogy az iskolafogászaton bármi beavatkozás történjen. Így legalább azok a gyerekek megmenekülnek, akiknek a szülei felérik ésszel, hogy a gyereküket is el kell vinni a magán fogorvoshoz, akiben megbíznak, rendszeresen, és erre pénzt, időt, energiát kell áldozni, és a gyerek életében természetessé kell tenni, hogy ne féljen, a fogorvoshoz menés legyen olyan számára, mint hogy időnként elmegyünk strandra vagy moziba vagy boltba vagy fodrászhoz. És nyitottnak kell lenni új dolgokra, nem csak a régi berögzött dolgokban gondolkodni, gondolni kell a megelőzésre, hogy mit tehetnénk a gyerekünkért, hogy később, nagyobb gyerekként meg felnőttként ne kelljen fogproblémákkal szembenéznie. Ma már ezt megtehetjük, ha hajlandók vagyunk rá. És akkor talán a gyerekeink még 50 év múlva is mosolyoghatnak. És akkor nem kell majd a fogpótlásért fizetni. |
|
|
| "öntudatos beteg" címszó alatt pedig biztos csak azokra gondol, akik nem tűrik szó nélkül, hogy kínozzák őket. (vagy a gyereküket). |
|
|
|
Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás
Fogfájásom ellenére pár hete nem láttak el a Központi Stomatológiai Intézet Ambulanciáján úgy, hogy rendelési időben mentem és minden hónapban fizetem a tb-t.
Süvít a szél a völgy felett. A mocskos terv, ím füstbe ment... Giulio hűséges betegei egy emberként átjelentkeztek az orvos által jelenleg helyettesként ellátott cserépváraljai praxisba. A folyamat tegnap informatikai szinten is megvalósult.
Alkohol, drog, szex, párkapcsolat. Suli, sport, szabadidő, szórakozás. Függőség, betegség, tabu. Minden, ami foglalkoztatja és meghatározza az y generációt.
Előadásom után prof. dr. Merkely Béla, a kardiológiai társaság elnöke azt a kérdést tette fel, amit ilyenkor szoktam kapni: mit kezdjen az internet térnyerésével egy olyan idősebb orvos, akinek nincs ideje egész nap az internet előtt ülni. A kérdés lehetőséget adott arra, hogy három tévhitet is eloszlassak...
|
|
