Gulyás Gergely: „Alkalmi nehézségek lehetnek”
Gulyás Gergely szerint az orvosok 2018-ban is kaptak béremelést, az „alkalmi nehézségek” hátterében pedig legfeljebb szervezési hiányosságok lehetnek.
- Tovább súlyosbodik a budapesti érsebészeti ellátás helyzete (Frissítve: NNK közlemény)
- Tárgyalnak a tárcával a traumatológusok
- Erődemonstrációra készül az orvosi kamara
- Az egészségügyben nem teljesít jobban Magyarország
- Kásler: Folytatjuk a tárgyalásokat az orvosok béremeléséről
- Trükkös béremelés: játék a számokkal
A MedicalOnline írása nyomán többen is kérdezték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a 137. Kormányinfón az egészségügyről.
Miközben egy érsebész halála nyomán meginog az érbetegek ellátása a fővárosban, a traumatológusok túlterheltségre panaszkodnak, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter arról beszél, hogy hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben – vetette fel az ellentmondást a Magyar Hang, megemlítve azt is, hogy a Magyar Orvosi Kamara a túlmunkaszerződések felmondását is kilátásba helyezné, ha nem emelkednek az orvosbérek.
Alkalmi nehézségek előfordulhatnak, amelyek hátterében egészségszervezési hiányosságok húzódhatnak, azonban az ténykérdés, hogy hány orvos dolgozik az egészségügyben, ezt nem lehet megcáfolni – reflektált a miniszter.
Érthető, hogy a MOK minél nagyobb nyomást igyekszik gyakorolni a kormányra, amit akár fenyegetésként is lehet értékelni, de – mint Gulyás Gergely fogalmazott – ezt nem rója fel a kamarának, amíg törvényes keretek között teszik a feladatukat. A kabinetminiszter azt ugyan elismerte, hogy bizonyos területeken van orvoshiány, erre utalnak a hiányszakmák, ezt azonban a képzés alakításával, szabadabb bérezéssel lehet kezelni.
Tavaly volt orvosbéremelés – jelentette ki határozottan a miniszter a lap felvetésére, miszerint sem tavaly, sem idén nem emelkedtek az orvosi fizetések, annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikáció szerint kiemelkedően teljesített a gazdaság. Gulyás Gergely felidézte, hogy a szakorvosok átlagbére az elmúlt nyolc évben 220-230 ezer forintról bruttó 700 ezer forintra nőtt. (A 2016-ban aláírt kollektív szerződés értelmében a szakorvosok alapbére 2016. szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nőtt, azóta nem emelkedett, és az illetékes tárca vezetője is csak egyeztetéseket ígért ezzel kapcsolatban. A Szerk.)
A kormány hatszázmilliárd forinttal fordít többet a költségvetésből az egészségügyre, mint 2010-ben, így a mozgástér lényegesen nagyobb – érkezett a válasz a Népszava kérdésére, amely azt feszegette, hogy mekkora a területért felelős miniszter mozgástere azon a találkozón, ahol a szakdolgozói és orvosi béremelésről egyeztet az ágazati szakszervezettel. Gulyás Gergely azt is hozzátette, a Pénzügyminisztériumban 152 milliárd forintos keretet nyitottak a különböző ágazatok béremelésére, igaz, hogy ebből az egészségügy mennyit kaphat, arról egyelőre nem született döntés. Leszögezte azonban, hogy a kormány az egészségügy hosszú távú, koncepcionális fejlesztését, és ehhez mérten a több évre szóló bérmegállapodást szorgalmazza.
A kormány számára nem elfogadható, hogy a kórházak adóssága évvégére több tízmilliárd forintra növekszik, ezért az emberi erőforrások miniszterének feladatul adta, hogy úgy gondolja újra a finanszírozást, hogy az ideit követően ez többé ne forduljon elő. Ezt már az ez évi, esetleg év közbeni konszolidációra vonatkozó kérdésre felelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve, hogy a 2019-es adósságrendezésről nem született kormánydöntés, de az évet úgy zárnák, hogy olyan kapacitásokat állapítottak meg az intézményeknek, amelyből megfelelően tudnak gazdálkodni.
Végül elhangzott az is, hogy az otthonápolási díj összege nem fog emelkedni azok számára, akik nem a gyermeküket gondozzák a nap 24 órájában. Mint Gulyás Gergely fogalmazott, ennek csak egyik oka a költségvetési korlát, a másik azonban az, hogy előfordulnak visszaélések, amelyek csak nagyon nehezen szűrhetőek ki.
