Izelítő
Jön az elektronikus anyakönyvvezetés
Csak hétköznap házasodhatunk?
2009. december 15. 15:27
Az anyakönyveket 2011. január 1-től elektronikusan, egységes nyilvántartásban vezetik, de azért megmarad a papír alapú változata is. Arról is döntött az Országgyűlés, hogy munkaszüneti napon nem lehet házasságot kötni.
Az elektronikus anyakönyv egységes rendszere mellett településenként megmarad a papíralapú bejegyzés is. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény hatályba lépése után például már nemcsak a területileg illetékes anyakönyvvezetőnél lehet kivonatot kérni, vagy bejelentést tenni. A törvény azt is kimondja, hogy nem lehet házasságot kötni, vagy élettársi kapcsolatot bejegyeztetni munkaszüneti napon.
Az anyakönyv olyan hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását. A születés, a házasságkötés és a haláleset jogszabályban meghatározott adatait, valamint ezek változásait a születési, a házassági és a halotti anyakönyv tartalmazza.
Az anyagkönyv a személyi nyilvántartások legfontossabbika, amelynek évezredekre visszanyúló hagyományai vannak. Adóbeszedés és katonaállítás miatt már az ókori államok is használtak hasonló lajstromot, a középkorban pedig - az egyházi adó befizetése miatt - az egyház vezetett személyi nyilvántartást.
Magyarországon a tridenti zsinat (1563) döntése alapján vette kezdetét a rendszeres személyi adatnyilvántartás. Ettől kezdve a katolikus egyház négyféle anyakönyvet vezetett: keresztelési, bérmálási, házassági és halotti anyakönyvet.
Hamarosan más egyházak is követték e példát, 1837-től pedig az államilag elismert egyházaknak kötelező volt két példányban anyakönyvet vezetniük, a másodpéldányt megőrzésre átadva a területileg illetékes levéltárnak.
Az állami anyakönyvezést az 1894. évi XXXIII. törvénycikk alapján vezették be 1895. október 1-jétől, ezzel egyidejűleg a kötelező polgári házasságkötést is előírták. Az állami anyakönyvek vezetése az ún. anyakönyvi kerületek székhelyén történt.
Az anyakönyv olyan hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását. A születés, a házasságkötés és a haláleset jogszabályban meghatározott adatait, valamint ezek változásait a születési, a házassági és a halotti anyakönyv tartalmazza.
Az anyagkönyv a személyi nyilvántartások legfontossabbika, amelynek évezredekre visszanyúló hagyományai vannak. Adóbeszedés és katonaállítás miatt már az ókori államok is használtak hasonló lajstromot, a középkorban pedig - az egyházi adó befizetése miatt - az egyház vezetett személyi nyilvántartást.
Magyarországon a tridenti zsinat (1563) döntése alapján vette kezdetét a rendszeres személyi adatnyilvántartás. Ettől kezdve a katolikus egyház négyféle anyakönyvet vezetett: keresztelési, bérmálási, házassági és halotti anyakönyvet.
Hamarosan más egyházak is követték e példát, 1837-től pedig az államilag elismert egyházaknak kötelező volt két példányban anyakönyvet vezetniük, a másodpéldányt megőrzésre átadva a területileg illetékes levéltárnak.
Az állami anyakönyvezést az 1894. évi XXXIII. törvénycikk alapján vezették be 1895. október 1-jétől, ezzel egyidejűleg a kötelező polgári házasságkötést is előírták. Az állami anyakönyvek vezetése az ún. anyakönyvi kerületek székhelyén történt.
medicalonline
