Táplálkozás
Mediterrán országban is népszerűsíteni kell a mediterrán étrendet
2009. szeptember 27. 14:24
A Bristoli Egyetem kutatói egy nemrégiben publikált klinikai vizsgálatban görög serdülők körében vizsgálták a mediterrán étrenddel kapcsolatos ismeretek szintjét, ennek hatását a testtömegre, valamint a társadalmi-gazdasági tényezőkkel kimutatható esetleges összefüggéseit.
A vizsgálatban közel kétszáz, a görög Chios szigetéről származó, 15–17 év közötti serdülő vett részt. A gyerekeket hat iskolából véletlenszerűen válogatták ki. A vizsgálat során kiszámították a testtömegindexüket (BMI), valamint a résztvevők egy kérdőív kitöltésével adtak információt szüleik társadalmi-gazdasági státuszáról, iskolai végzettségéről, felmérték ismereteiket, hozzáállásukat a mediterrán étrendhez, valamint elemezték étrendjüket is.
Az eredmények szerint a serdülők közel 65 százaléka az egészséges, míg több mint 35 százalékuk a túlsúlyos/elhízott BMI kategóriába volt sorolható. Közel 60 százalékuk kevés ismerettel rendelkezett a mediterrán étrendről, így hozzáállásuk is ehhez mérten alakult. A tudásszint és a zöldségfogyasztás vonatkozásában pozitív, míg a húsfogyasztás vonatkozásában negatív összefüggés volt megfigyelhető. A BMI fordított arányban volt a családi jövedelemmel, vagyis az alacsonyabb jövedelmű családokban nagyobbnak mutatkozott a magasabb BMI előfordulási gyakorisága. Végül, a tudásszint egyértelműen előre jelezte a hozzáállás pozitív vagy negatív voltát.
Összefoglalásként elmondható, hogy a görög serdülők a pozitív szív- és érrendszeri hatásáról ismert mediterrán étrend helyett inkább a „nyugati típusú” táplálkozási mintát mutatták. A táplálkozási ismeretek szintje, valamint a család jövedelme erős hatással van a testtömeg alakulására. A vizsgálat tanúbizonysága szerint a hagyományos mediterrán étrendet pedig még Görögországban is népszerűsíteni kell.
Az eredmények szerint a serdülők közel 65 százaléka az egészséges, míg több mint 35 százalékuk a túlsúlyos/elhízott BMI kategóriába volt sorolható. Közel 60 százalékuk kevés ismerettel rendelkezett a mediterrán étrendről, így hozzáállásuk is ehhez mérten alakult. A tudásszint és a zöldségfogyasztás vonatkozásában pozitív, míg a húsfogyasztás vonatkozásában negatív összefüggés volt megfigyelhető. A BMI fordított arányban volt a családi jövedelemmel, vagyis az alacsonyabb jövedelmű családokban nagyobbnak mutatkozott a magasabb BMI előfordulási gyakorisága. Végül, a tudásszint egyértelműen előre jelezte a hozzáállás pozitív vagy negatív voltát.
Összefoglalásként elmondható, hogy a görög serdülők a pozitív szív- és érrendszeri hatásáról ismert mediterrán étrend helyett inkább a „nyugati típusú” táplálkozási mintát mutatták. A táplálkozási ismeretek szintje, valamint a család jövedelme erős hatással van a testtömeg alakulására. A vizsgálat tanúbizonysága szerint a hagyományos mediterrán étrendet pedig még Görögországban is népszerűsíteni kell.
