hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Megint átalakul az uniós pályázati rendszer (Bővítve: Lázár)

Orbán Viktor kormányfő bejelentette a gazdasági kamara évnyitóján: a kormány tegnapi döntése értelmében március 15-étől átalakul az európai uniós pályázatok eddigi elbírálási rendje, írja a vs.hu. Az "eddigi kiszervezett pályázati döntési rendszer helyett az államigazgatáson belülre vonják a bírálatot."

Mint mondta, az államigazgatási rendszeren belül, önkéntes alapon alakítanak ki egy pályázatbíráló szaknévsort. Az uniós tenderekre benyújtott pályázatokat ezentúl ebből a szaknévsorból felállított bírálóbizottságok ítélik meg. A kormányfő szerint ennek az lesz a pozitív hatása, hogy megszűnik az az eddigi mechanizmus, amelynek során már a pályázat kiírásakor determinálódtak a későbbi döntések, és nem a nemzetgazdasági hasznosság alapján születtek meg a pályázati eredmények.
 
Legutóbb 2014 nyarán alakították át az uniós pályázati rendszert, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megszüntették, helyette a Miniszterelnökség alá került az intézményrendszer, és az egyes fejlesztési programok irányító hatóságaivá a szaktárcák váltak, emlékeztet a lap.
 
*

Az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki, közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az uniós forrásokról rendezett Portfolió konferencián, Budapesten. Hozzátette: a Miniszterelnökség április 15-ig javaslatot tesz a kormánynak az értékelési rendszer átalakításra.

Lázár hangsúlyozta: elvárás, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázatértékelésnél nem lesz kiszervezés. A miniszter szerint a pályázatot értékelők újra-kiválasztásáról lesz szó, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő szaknévsort állítanak össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján.

Lázár János kifejtette: minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a pénzt, hivatali kötelezettségek mellett végzik majd a munkát. A pályázati döntéselőkészítő bizottság pedig a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből tevődik össze. A miniszter kijelentette: cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállaló legyen.

A konferencián Lázár János beszélt arról, hogy Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget, várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek. A miniszter utalt arra, hogy a térség számos országa forrásvesztéssel néz szembe. Lázár János szerint a 2007-2013-as uniós forrás felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és kezdeményezi, hogy az országgyűlés vegye napirendre e tanulságok megvitatását.

A miniszter előadásában kiemelte, hogy a 2014-2020 közötti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Megjegyezte: bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, és ez rosszul érinti egyebek közt az infrastruktúra-fejlesztést, az agrártámogatást. Lázár János elmondta: a V4-kel összefogva kívánnak jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. A miniszter megismételte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatait 2017 június végéig kiírják, 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék.

(forrás: vs.hu, MTI)
hirdetés

Könyveink