Tudomány
Nem csak a fülünknek árt a zaj
A zajszennyezés nemcsak halláskárosodásért, idegrendszeri panaszokért vagy szívritmuszavarért felel, de a legújabb kutatások szerint a lárma hatására több gyomorsav áramlik vissza a nyelőcsőbe, azaz súlyosbítja a refluxbetegséget.
Európában a zajszennyezés terén ma Olaszország vezet. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kilencvenhat olasz városban vizsgálta a zajszintet, és egy település kivételével mindenütt jelentős zajszenynyezést talált. Ez az egyik fő oka annak, hogy rengeteg, mintegy hétmillió talján nagyothall, és a megsüketülők száma évről évre növekszik. E nemes versenyben sajnos mi magyarok is dobogósok vagyunk: Budapest Európa harmadik legzajosabb városa. Ez nagyon nagy baj, mert a statisztikák szerint a zajszennyezés évekkel rövidíti meg a városlakók életét.
Érdekes módon az ornitológusok előbb figyeltek fel a zajszennyezés (állat)egészséget károsító hatására, mint a humán orvosok. Számos tudós szerint a városokban elsősorban azért csökkent jelentősen a madarak száma, mert a lárma rossz hatással van a nemi életükre. Ugyanis a nőstények egyszerűen nem hallják meg a hímek párcsalogató énekét, a ragadozó állatok felbukkanását jelző figyelmeztető füttyről már nem is beszélve. A fülemülék hagyják magukat a legkevésbé, és derekasan igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott helyzethez: urbánus dalos példányaik átlagosan 14 decibellel hangosabban énekelnek erdőlakó társaiknál...
Térjünk vissza az emberekhez. 140 decibel felett beszélünk fájdalomküszöbről, amikor az elviselhetetlenül hangos zaj már halláskárosodást okoz. Az is köztudott, hogy a tartós hangszennyezés nem egyszerűen fejfájást, hanem súlyos migrént, valamint koncentrációs és érzelmi zavart is kiválthat. Ez nem kis mértékben annak tulajdonítható, hogy az éjszakai lármában (egy Triesztben végzett felmérés szerint hajnalban is 55–75 decibel feletti a zaj) egyszerűen képtelenek aludni az emberek, és ezért náluk ki sem alakul a mély alvás fázisa.
Drezdai tudósok laboratóriumi körülmények között most bebizonyították, hogy a zajszennyezés fokozza a gyomorsav termelését és visszaáramlását az emésztőrendszer felsőbb szakaszaiba. Stephan Mielke professzor 46 refluxos beteget és egy tíztagú egészséges kontrollcsoportot vont be a kísérletébe. A mesterségesen kiváltott zajártalom előtt és után gasztroszkóppal, azaz a szájon át a gyomorba vezetett hajlékony endoszkópos eszközzel, kamerával vizsgálták a gyomornyálkahártyát, és a nyelőcsőben ún. pH-mérést végeztek, amellyel az oda jutó sav jelenlétét igazolták. Kiderült, hogy a refluxosok több mint felében jelentősebb mértékben súlyosbodtak a panaszok – jóval nagyobb arányban, mint a nem beteg kontrollcsoportban. Tehát a zaj az eleve sérülékenyebb, emésztőszervi problémákkal küzdőkre hatott igazán károsan. Ennek pontos mechanizmusa még nem tisztázott, de nyilván a zaj okozta stressz ingerli az idegrendszert, és azon át az emésztőrendszer savkiválasztását.
Hangosan élünk, és ennek a fiatalok sokszor nincsenek is tudatában. Nemcsak a technozene dübörög a diszkókban, de a látszólag ártalmatlan MP3- és iPod-lejátszók a fülhallgatón át közvetlenül bombázzák zajjal a dobhártyát. A füljáratban ennek intenzitása néha eléri a felszálló repülőgép motordübörgését. Ennek fényében a zaj és a reflux közti új felismerés szinte már nem is meglepő. A zajjal egész testünk egészségét szennyezzük.
Dr. Nemes János, Népszabadság Online
