OBDK: még nem tudni, hogyan kezelik a betegpanaszokat

Komoly szakmai és munkaügyi viták, hosszas háttéregyeztetések és pénzügyi megfontolások után – a kormány döntése értelmében ­– augusztus elsejétől hatályossá válik az a rendelet, amely végre valóban kézzelfoghatóvá teszi a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrejöttét. Az új központ nem akkor és nem úgy alakul meg, mint azt az elmúlt években számos alkalommal beharangozták, tény azonban, hogy szeptember elsejével feláll, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának épületében megkezdi a munkát.

Az ugyancsak a kormány által határozatban elfogadott Semmelweis Terv értelmében az új módszertani, dokumentációs és betegpanaszokkal foglalkozó intézménynek tavaly év végén kellett volna felállnia. Később egy konferencián áprilisról, majd júniusi indulásról lehetett hallani. A folyamatos késlekedés oka Páva Hanna helyettes államtitkár szerint elsősorban a többszöri egyeztetésekre vezethető vissza. Komoly vita volt a többi közt abban, hogy kapjanak-e hatósági jogkört a jogvédők, azt követően, hogy ezt hangsúlyosan javasolta a miniszternek az ombudsman, aki az Egészségbiztosítási Felügyelet felszámolását követően hiányolta a betegek panaszainak hatékony, jogszerű kivizsgálását.

A helyettes államtitkár szerint számos megoldandó technikai kérdés is felmerült például a még a Csehák Judit ex-miniszter vezette egykori közalapítvány által elnyert uniós pénz felhasználásáról. Azt ugyanis úgy kapták a jogvédők, hogy a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi területet együttesen fejlesszék, így nehezen lett volna megoldani a szakterületek szétválasztását. Bár korábban maga Szócska Miklós államtitkár is egyedül a betegjogi szakterület átvétele mellett tett hitet, Páva Hanna szerint végül konszenzusosnak tűnő megoldás született abban, hogy a jogvédők munkáltatói feladatait a közalapítvány megszűnését követően átvevő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) jogutóda minden tekintetben az OBDK lesz.

Mindazok a jogvédők, akik ezt szeretnék, szeptember elsejével olyan státuszban mint eddig, az OBDK-ban folytatják a munkát. Ez pillanatnyilag 105 személyt jelent, akiken kívül még mintegy 25 embert szeretnének alkalmazni különféle technikai, módszertani és dokumentációs feladatokra. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már zajlanak. A jogvédők a napokban levelet kapnak az államtitkárságtól, melyben közlik velük, hogy számítanak a munkájukra, ám az augusztus végére tervezett személyes megbeszélést már a hivatal újonnan kinevezett főigazgatója fogja velük lefolytatni.

Hogy ki lesz az OBDK vezetője, azt a miniszter dönti el; Páva Hanna reményei szerint hamarosan, hiszen nem sok idő maradt szeptember elsejéig. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz az NRSZH-tól korábban méltatlan körülmények között elbocsátott képviselőkkel, a helyettes államtitkár azt mondta: a kormányrendeletben azokról lehetett rendelkezni, akiknek ma is van valamilyen jogviszonyuk, a munkaügyi perek, vitás kérdések zárultával az OBDK azonban nyilvánvalóan helyt áll majd jogelődje ügyeiért.

Azokra a gyakorlatias kérdésekre ugyanakkor még semmiféle elképzelés nincs, hogy miként változik például a betegek panaszügyeinek kezelése, hogy a jogvédőket mikor és hol lehet majd elérni, hiszen a minisztérium épületében csak a „szűk központi hivatal” kap helyet. Így is kérdés, hogy elférnek-e az Arany János utcában, ami a helyettes államtitkár szerint sem ideális megoldás, de „szűkösek a minisztérium lehetőségei”. Mint Páva Hanna fogalmazott, a jogvédőknek a terepen van feladatuk. Ezeket a kérdéseket, egy esetleges új eljárásrend megfogalmazását is az új hivatal és a módszertani munka megkezdését követően lehet majd átbeszélni a képviselőkkel, akik eddig úgymond szabadjára voltak engedve munkájuk során. A szaktárca mindenesetre azt szeretné, hogy „ne legyen nagy törés” az átmenet idején.

Pénz a helyettes államtitkár megítélése szerint elegendő lesz a hivatal működtetésére. Ugyan nem külön soron, de az idei költségvetésben is terveztek erre a célra mintegy 270 milliót, és az egykori közalapítvány 913 milliós uniós támogatásából is mintegy 400 millió forint még rendelkezésre áll.

Már csak azt lenne jó tudni, hogy vajon a jogvédők mikor és mi módon állhatnak majd a panaszosok rendelkezésére, és hogy miként is valósul meg a gyakorlatban a korábban sokat emlegetett egykapussá váló ügyintézés.

A minap ezt legmarkánsabban talán Szilágyi László LMP-s országgyűlési képviselő fogalmazta meg, a többi közt arra figyelmeztetve, hogy az új szervezetnek nem lesz hatósági jogköre, ami teljesen esetlegessé teszi a tevékenységét. Nem ismeretesek a szervezethez fordulás szabályai, és nem derül ki a kormányrendeletből, hogy milyen hatásköre, ügyfélköre, eljárási határidői, bizonyítási eszközei, jogorvoslati lehetőségei lesznek. Azaz: „a betegek jogvédelméhez kevés az új hivatal.” Páva Hanna ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy más szervezeteknél, például az ÁNTSZ-nél van mód a hatósági ügyintézésre is. Az új hivatal inkább közvetítői szerepre vállalkozik az egészségügyi intézmények és a betegek esetleges vitás ügyeiben, ám a tájékoztatás és panaszkezelés mellett az OBDK-nak hangsúlyos feladata lesz az is, hogy az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét ellenőrizze.