Ónodi-Szűcs céljai állnak, bár gyorsabban haladna

Ez is csak egy nyomásgyakorlási kísérlet, a kancelláriákról szóló előterjesztés a tervek szerint tegnap lett volna „leütve” a stratégiai kabinet ülésén, de időhiány miatt egy héttel elhalasztották a döntést – így kommentálta a konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Idők értesülését, amely szerint könnyen lehet, hogy érdekviták miatt csak a 2018 után vezetik be a kórházak új felügyeleti rendszerét. Az államtitkár ezt Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász felvetésére reflektálva mondta el, aki arra kérte, vonjon mérleget 11 hónappal ezelőtt meghirdetett ötpontos programjának jelenlegi állásáról. A kancelláriáknak, amelyeket egyébként most területi ellátó központoknak nevezett Ónodi-Szűcs, csak akkor van értelmük, ha az egészségszervezőknek elég hatalmuk, eszközük és befolyásuk lesz ahhoz, hogy az intézmények végrehajtsák a döntéseiket. Hangsúlyozta, hogy a kancelláriarendszer mögött erős szakmai elképzelés áll.

Lapunk egyébként úgy értesült – ezt kórházszövetségi forrásokból is megerősítették –, hogy korábban valóban készült egy alternatív munkaanyag a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) kancelláriákra vonatkozó érveinek beépítésével, amelyet átadtak az államtitkárságnak, mint vitaanyagot. Ezzel a szervezet azt akarta bizonyítani, hogy konstruktívan áll az átalakítási tervekhez, azonban a munkaanyag – amely nem MKSZ elnökségi állásfoglalás – bekerült a kancelláriarendszerről szóló kormány-előterjesztésbe is, holott nem arra szánták, hogy a kabinet elé kerüljön. Az MKSZ álláspontja egyébként nem változott: továbbra is hiányolják a valódi, belső szakmai vitát.

A betegbiztonságnál nem lehet fontosabb az egészségügyben – mondta az államtitkár a minimumfeltételek átszabására térve, amelyről Szentes Tamás országos tisztifőorvos bővebben annyit mondott, 171 szakmacsoportban folyik az új feltételrendszer kidolgozása, progresszivitási szintenként, amelyet a humán-erőforrás és a technológia is meghatároz. Lezáráshoz közeledik a munka, azonban az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataitól várt beavatkozási listák egyelőre hiányosak, ezt még hozzá kell majd rendelni a keretrendszerhez. Ehhez kapcsolódóan Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kollégiumi rendszer egyelőre foghíjas a tanácsok hiányában, amelyek még mindig nem álltak fel, ami akadályozhatja a munkát. Az érdekképviseleti vezető megjegyzését egyébként senki nem cáfolta, a hiányosságról korábban már a MedicalOnline-on is beszámoltunk.

A közlekedési nehézségek miatt nem megfelelő a helyszín annak a szuperkórháznak, amelyet a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb átalakításával hoznának létre – mondta az államtitkár a budapesti ellátórendszer átalakításáról szólva. Kiemelte, hogy 10 milliárd forintnyi uniós forrás mellett 40 milliárd forint költségvetési pénz is segíti a fővárosi ellátórendszer átalakítását, az infrastruktúra megújítását, de a 2017-ben a következő évi büdzsé vitájakor újabb források is mutatkozhatnak majd.

Könnyű egy ilyen ügyet ellenzéki álláspontból kiforgatni, ezért módosult a szociális ellátások kivezetéséről szóló programpont, de meg fogjuk csinálni – folytatta a számvetést Ónodi-Szűcs. Ez a magyarázat egyébként megerősíti a MedicalOnline értesülését, amely szerint egy két héttel korábbi frakcióülésen a Fideszes képviselők politikailag kockázatosnak tartották a manővert, ezért puhult fel az eredeti elképzelés, amely szerint az összesen tizenhétezer krónikus és alap-rehabilitációs ágyból hatezret akartak átadni a szociális szférának. Mindezek mellett olyan szabályrendszer kialakítását is tervezték, amely lehetővé teszi, hogy kellő ütemezettséggel tudja átadni az aktív ellátás a betegeket a szociális ágazatnak, az alapellátásnak, vagy az otthoni szakellátóknak.

Mivel ezeknek az ellátásoknak a kivezetése elsősorban nem fiskális, hanem demográfiai kérdés, így első lépésként létrehozzák az emelt szintű ápolási otthonokat, majd ezek négyezer ágyat vesznek át az egészségügytől – mondta Ónodi-Szűcs, a részleteket pedig Mészáros János helyettes államtitkár fejtette ki, aki hangsúlyozta, csak feladatot adnak át a szociális ágazatnak, kapacitásokat nem. Továbbra is fenntartják azt a szakmai koncepciójukat, hogy ez egészségügyben csak betegeket lássanak el, ellátottakat ne.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jobban áll – fogalmazott kissé titokzatosan Ónodi-Szűcs, amikor a háttérintézményi rendszer átalakításáról szólt. Az alapkezelő létrehozását nem lehet elkerülni, ugyanakkor még kormánydöntésre vár, hogy mely irányítási feladatok kerülnek a minisztériumba. Kiss Zsolt, az OEP mb. főigazgatójának álláspontja szerint az OEP funkcióinak meg kell maradniuk, továbbra is kiállnak a létező szerepek megtartása mellett. Később azonban a konferencián az is kiderült, hogy az államtitkárság előterjesztésében, amelyet az OEP átszervezéséről készítettek, és egyelőre nem került a kormány elé, többek között az áll, hogy a pénztár önálló jogi személyiségként továbbra is kezelhesse az ellátókkal kötött szerződéseket, figyelhesse az ellátási folyamatokat, felügyelhesse az elszámolást.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalért még küzdenek, mert bizonyos hatáskörök, intézményirányításhoz fűződő feladatok nem szervezhetőek ki innen – vélekedett a szakállamtitkár, amit Szentes Tamás azzal egészített ki, hogy az OTH átszervezése egyelőre szenzitív kérdés, ezért csupán annyit tud hozzátenni, hogy egy olyan megoldást tartana jónak, ami nem kompromisszumok mentén születik, hanem a legjobb az ország, az ágazat, és a kormány szempontjából egyaránt.

Az államtitkárság a betegek mellett áll, így a betegbiztonságnál nem lehet fontosabb az egészségügyben – folytatta Ónodi-Szűcs Zoltán. Betegbiztonsági projektekre uniós forrásokból már elkülönítettek ötmilliárd forintot, ezt az összeget további kilencmilliárddal szeretnék bővíteni.

Öt pontjának mérlegét összegezve Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, a kitűzött célok állnak, attól eltántorítani őt nem sikerült. Úgy vélte, a korábbi egészségügyi reformok azért buktak el, mert fiskális alapokon álltak, a mostani tervek azonban nem ilyen szempontból készültek. Azt elismerte, hogy sokkal gyorsabban szeretett volna haladni ezek megvalósításával, de a lelkesedését nem veszítette el. A Závecz Research által végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva, amely szerint a magyarok számára az egészségügy a legfontosabb, megjegyezte azt is, az elkövetkezendő másfél évben az egészségügy lesz a legnagyobb csatamező.