Szakmai kollégiumok: újult erővel
2010. szeptember 03. 11:33
Tizenkét ismert és elismert orvost kér fel az egészségügyért felelős államtitkár arra, hogy dolgozza ki az új szakmai kollégiumi rendszer szisztémáját. Szócska Miklós várja a jelenlegi kollégiumok tagjainak, illetve valamennyi orvosnak a javaslatát arra vonatkozóan, kiket bízzon meg e feladattal. Ígéri, januárra elkészülnek az előkészítő munkával, és a jogszabály előkészítése, illetve annak hatályba lépése után a jövő évben már az új testületek segítik a szaktárca elképzeléseinek megvalósítását.
Sajtótájékoztatón jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár azt, hogy munkája támogatásához, döntései előkészítéséhez új tanácsadó testületet hív életre –, vagyis felszámolja a jelenlegi szakmai kollégiumi rendszert.
A jelenleg regnáló szakmai kollégiumok 2009 tavaszán kezdték meg a működésüket. Szócska Miklós szerint az akkori eljáráson az egész szakma felháborodott, az orvostársadalom megalázónak érezte a választási folyamatot, s emiatt még a „nagy tekintélyű szakemberek is hiteltelennek tartják a szakmai testületeket”. Szócska Miklós mostani intézkedésével szeretné visszaadni a testületek hitelét. A sajtótájékoztatón a szakmai testületek munkáját sok esetben sikertelennek minősítette, melynek véleménye szerint több oka van. Egyrészt semmiféle adminisztratív segítséget nem kaptak a testületek feladataik elvégzéséhez, illetve az általuk jegyzett szakmai protokollok ellenőrzéséhez. Másrészt a 15 fős testületek önkéntes alapon, munkájuk ellentételezése nélkül végezték munkájukat.
Az államtitkár szeretné elérni, hogy kisebb létszámú, rugalmas működést biztosító kollégiumok jöjjenek létre, és a fiatalabb orvosi korosztályok is megfelelő súllyal vehessenek részt a munkában. Cél az is, hogy a megfelelő arány képződjön a centrumok és a periférián dolgozók között, vagyis kiegyensúlyozott, a magyar egészségügy helyzetét reálisan reprezentáló testületek döntsenek a szakmai kérdésekről. Ám azt, hogy pontosan milyen szakmai struktúrában működnek majd, azt a tizenkét fős tanácsadó testület javaslata alapján dönti el.
Az adminisztratív kapacitások a szakfelügyeleti rendszer bázisán képződnének, vagyis az országos hálózattal rendelkező, az ÁNTSZ berkein belül működő Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ lenne a testületek háttérintézménye. (Ez utóbbi vezetőjét, Brunner Pétert augusztus 15-ei hatállyal felmentette a tisztifőorvos.) Szócska Miklós víziója szerint a jövőben a kollégiumok az egyetemek és az országos intézetek vezetőivel is folyamatosan egyeztetnének, intézményesített formában. A működtetéshez szükséges források egy jelentős részét a módszertani központ költségvetéséből, a fejlesztéshez szükséges pénzt pedig Európai Uniós forrásokból akarja a tárca biztosítani.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a mai naptól kezdve a szakmai kollégiumok átmeneti jelleggel működnek majd, az új jogszabály hatályba lépéséig azonban az egészségügy működőképességének fenntartása érdekében a jelenlegi szabályozás marad érvényben.
A tizenkét fős tanácsadó testület tagjaira tett javaslatokat hétfőtől
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
e-mail címre várja az egészségügyért felelős államtitkárság.
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
Fontos lenne szakmánként egy népegészségügyi szemléletű rendszer működése.
Az elmúlt 20 évben a politika képtelen volt használni a szakmát. Leggyakrabban arra szánta a szakma fórumait, hogy igazolást keressen vagy akár mondvacsinált módon találjon politikai elképzeléseihez. Ez nem igazán meglepő. Nem véletlen, hogy az előző kormány bukásában jelentős szerepet játszott a szakmával szembemenő voluntarista döntéshozatal.
A kormányzati munka támogatására a szakma akkor képes, ha ehhez megfelelő struktúrát talál. Hogy mást nem mondjak, balsafa tutajjal vagy a Queen Elisabetht-tel nem lehet raftingolni, és kevés sikerre számíthat az, aki kajakkal akarja átszelni a Szaharát.
Mire jó a kollégium?
A kollégium döntéshozatalra alkalmas, döntés-előkészítésre önmagában nem. Döntéseinek súlyát az adja, hogy tagjai a szakma vezető szaktekintélyei. A tagok a képviselt szakma minden területét képesek áttekinteni mind a szakmai részterületek, mind a földrajzi területek tekintetében. A döntéshozatal természetesen az erre jogosult szervek felé továbbított szakértői anyagokra, véleményekre vonatkozik, melyek alapján a politikai döntéshozók, hatóságok és más szervek (minisztérium, ÁNTSz, OEP, szakmai kamarák) stb. meghozzák a szabályozást, a jogszabály-alkotást, a szakmai és pénzügyi ellenőrzést érintő döntéseiket.
A kollégium döntéseit a vitákat is lehetővé tevő ülésein és világháló alapú tanácskozásain hozhatja meg, melyekre kellő rendszerességgel kerül sor, de e tevékenység nem folyamatos. A rendelkezésre álló források függvényében lehet évente 4-10 alkalommal ülésezni, de a nagy tekintélyű személyekből álló kollégium ennél többre valószínűleg nem vállalkozik.
A döntéshozatalt előkészítő folyamatokhoz infrastruktúra kell. E folyamatok lényege közismert:
A helyzet felmérését lehetővé tevő adatkör meghatározása (l. pl. minimum basic data set, minimumfeltételek stb.).
Az adatkör szerinti adatgyűjtés (megszervezése, végrehajtása)
A bejövő adatok legszigorúbb minőségellenőrzése.
A beérkezett adatok orvosszakmai és népegészségügyi szempontok szerinti elemzése, SWOT elemzés.
Az adatok bemutatása a kollégiumnak, esetleg intézkedési javaslatokkal kiegészítve.
E folyamatokat korábban az úgynevezett országos intézetek végezték, mégpedig nem a betegellátók, hanem a tipikusan az egyetemi klinikákhoz rendelt néhány fős osztályok. Ezek alkalmazottai a napi gyakorlatot is folytató, azaz attól el nem szakadó 2-5 fős orvoscsapatból, 1-2 statisztikusból vagy informatikusból és 1-2 ügyintézőből álltak. Az országos intézetek száma és megnevezése a kollégiumokkal azonos volt. (Eredetileg az országos intézet működtette a kollégiumot).
Az országos intézetek kezdetben saját, egymással össze nem hangolt adatgyűjtést végeztek, amjd a hazai egészségügyi informatika fejlődésével és az alapadatkör kialakulásával lehetőség nyílt arra, hogy az intézetek az OEP-hez befutó adatokat kapják meg részben a szakmai osztályonként csoportosított jelentések, részben a hatáskörükbe tartozó kórismék és eljárások szerint. Ez az adatállomány – kellő, de egyébként is elengedhetetlen minőségellenőrzése után – továbbra is alkalmas a döntéselőkészítésre, hála az alapadatkör koncepciónak, mely ugyan hellyel közzel kisiklott, de ez rendezhető. Az alapadatkör koncepcióhoz két okból kell ragaszkodni:
1. Minden adat beteghez kötött, tehát egy beteg több helyen és több időben végzett ellátása ellenére értékes és érvényes népegészségügyi adatok nyerhetők.
2. Minden intézet betegenként legfeljebb egy jó minőségű adatállomány előállítására képes. Ha így tesz, önmaga gátolja, hogy az egyik jelentésben a szakmai, a másikban a költségtérítési, a harmadikban a fenetudja milyen szempontok érdekében térjen el az igazságtól. Egy adatállomány, egy minőség-ellenőrzés, többcélú felhasználás: ez még költséghatékony is lehet.
Üdvözlettel Weltner János |
|
|
|
Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás
Fogfájásom ellenére pár hete nem láttak el a Központi Stomatológiai Intézet Ambulanciáján úgy, hogy rendelési időben mentem és minden hónapban fizetem a tb-t.
Süvít a szél a völgy felett. A mocskos terv, ím füstbe ment... Giulio hűséges betegei egy emberként átjelentkeztek az orvos által jelenleg helyettesként ellátott cserépváraljai praxisba. A folyamat tegnap informatikai szinten is megvalósult.
Alkohol, drog, szex, párkapcsolat. Suli, sport, szabadidő, szórakozás. Függőség, betegség, tabu. Minden, ami foglalkoztatja és meghatározza az y generációt.
Előadásom után prof. dr. Merkely Béla, a kardiológiai társaság elnöke azt a kérdést tette fel, amit ilyenkor szoktam kapni: mit kezdjen az internet térnyerésével egy olyan idősebb orvos, akinek nincs ideje egész nap az internet előtt ülni. A kérdés lehetőséget adott arra, hogy három tévhitet is eloszlassak...
|
|
