Van már rendelet az egészségügyi válsághelyzetről

A kormány 521/2013. (XII. 30.) rendelete a katasztrófahelyzetben, rendkívüli állapot esetén („különleges jogrend bevezetésekor”), valamint az egészségügyi válsághelyzetben (amikor is az egészségügyi szolgáltatók működésében támad súlyos zavar) követendő eljárásokat foglalja össze.

E rendkívüli helyzetekben például a megyei tisztifőorvos átmenetileg módosíthatja

az alapellátás körzethatárait, a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.

A rendelet „békeidőkre” is ad feladatot, ugyanis a megyei védelmi bizottságok az egészségügyi szolgáltató részére szakmai felkészítőt, egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatot vagy megyei katasztrófavédelmi vagy honvédelmi felkészülési gyakorlatban való részvételt rendelhetnek el. Az országos gyógyintézetek, az orvostudományi egyetemek, valamint az egészségügyi oktatási intézmények pedig oktatókat biztosítanak a szakmai felkészítőkre. A gyakorlatra kötelezetteknek erre az időre a katedra mindkét oldalán jár a munkabérük.

A felkészüléshez tartozik az is, hogy az állam az egészségügyi válsághelyzet esetére gyógyszerekből, egészségügyi anyagokból és eszközökből Állami Egészségügyi Tartalékot tart fenn. Kritikus helyzetben innen kaphatnak azonnali tárgyi segítséget a fekvőbeteg ellátók, továbbá a létrehozandó segélyhelyek, szükségkórházak. Az utóbbaiknak, az ideiglenesen működő ellátóknak nem kell a szakmi minimumfeltételeknek megfelelniük, s felelősségbiztosítással sem kell rendelkezniük.

Mint emlékezetes, az egészségügyi törvény egy korábbi módosítása már lehetővé tette egészségügyi válsághelyzetben a  dolgozók kirendelését  alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe. A mostani kormányrendelet ennek szabályait is részletezi, emlékeztetve, hogy a kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre vagy az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra.

Vannak akik mentesülnek a kirendelés alól: a várandósok, a kisgyerekesek, a gyereküket egyedül nevelők vezetik a mentesítettek listáját. A kirendelés egyébként addig tart, amíg a „megsegített” intézmény csak a hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait. Napi limit azért van: a kirendeltek munkaideje nem haladhatja meg a napi 12 órát. Erre az időre a munakbér és az „indokoltan felmerülő költségek” megtérítése jár.

A rendeletet tartalmazó közlöny itt tölthető le.