Vörösiszap

A bauxitból timföldet (alumínium-oxid), abból alumíniumot gyártanak. A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. Az Index beszámolója szerint az alumíniumgyártás során a bauxitot porrá őrlik, majd magas hőmérsékleten és nyomáson erős lúggal (nátrium-hidroxid, más néven marónátron vagy nátronlúg) reagáltatják, hogy kioldódjanak az alumíniumvegyületek. Az így keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel szétválasztják a fel nem oldott, nagy vastartalmú maradéktól, a vörösiszaptól. Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezik. A vörösiszapot átmossák, és igyekeznek visszanyerni belőle a lúg jelentős részét, hogy újra felhasználják. A maradék vörösiszap azonban így is erősen lúgos állapotban kerül a tározókba.

Az ajkai vörösiszap a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. közleménye szerint 40-45 százalék vas-oxidot tartalmaz – ez adja a rozsdás vörös színt –, emellett egyéb fémvegyületeket  is: 10-15 százalék alumínium-oxidot, 10-15 százalék szilícium-dioxidot, 6-10 százalék kalcium-oxidot, 4-5 százalék titándioxidot és 5-6 százalék kötött nátront. Ezek nem ártalmas anyagok. Ugyan emellett lehetnek benne toxikus fémek (például ólom vagy cink is), de ezek talajba jutó koncentrációja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója szerint a határérték alatt van. A vörösiszap tehát nem fémtartalma, és nem is a szintén határérték alatt lévő radioaktivitása (a bauxit és a vörösiszap egyaránt radioaktív, azonban az ÁNTSZ által Kolontárnál végzett mérések szerint akut sugár-egészségügyi ártalommal nem kell számolni), hanem erős lúgos kémhatása miatt veszélyes. ( Az iszap pH-ja 13, ami a tömény hipó pH-jának tízszerese.)

Lúgmarás 

Klinikai tünetek: a maró hatás miatt bőr-, nyálkahártya gyulladás lép fel, majd elhalás, kimaródó fekély. Ha lenyelik, a nyelőcsőben és a gyomorban ugyanazon tünetek jelennek meg. A szövetek vizenyősek, síkos tapintásúak. Ha közvetlenül érintkezik a lúg az erekkel, azokat felmarja és a vérrel vörösesbarna alkáli-hematokritot képez. A felmaródott nyálkahártya duzzadt, elszíneződése a lúg töménységétől függően vörhenyestől feketés színűig terjedhet, vérzékeny fehér, olykor szigetszerűen elhelyezkedő lepedékkel borított.

A hegesedés ideje a 3-4. héten kezdődik és a 8-9. héten fejeződik be.

Helyi méregtelenítés:

– bőr esetében: bő vizes lemosás, közömbösítés (ecet, citrom, bórsav, tej+tojás)

– szem esetében: bő vízzel való kiöblítés, bórsav, kokain 2%, parafinolaj

Kezelés: felhígítás+közömbösítés. Tej, víz, savas oldat (ecet), ammónium-klorid, cukros oldat, Na-bikarbonát.

Tüneti kezelés: fájdalomcsillapítás, helyi érzéstelenítés.

Orális mérgezés esetén hánytatni tilos!

Minden olyan helyzetben, ill. tevékenységnél, ahol lúgos anyagok juthatnak a bőrre és a szembe, kötelező a védőfelszerelés (csizma, megfelelő védőruha, szemüveg, gumikesztyű). A műveletek befejezése után szükséges a védőfelszerelés azonnali, még a testen történő lemosása. A védőfelszerelés levetése után a fürdés, a bőr lemosása is kötelező. 

Négy haláleset

Az áldozatok nem mérgezéstől vagy égéstől, hanem a helyenként két méter magas árhullám miatt haltak meg. Ha a szántóföldekre, utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor por állapotban a levegőben terjedve és belélegezve okozhat egészségkárosodást, az ivóvízbe szivárgott nehézfémek szintén bejuthatnak a szervezetbe. Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe, ezért semmilyen terményt nem szabad fogyasztani, amely a szennyezett területen található.

A lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét. Ha a lúg bármilyen felszíni vízfolyásba kerül, abból minden életet kipusztít, ahogy az a Marcal-folyó felső szakaszán már meg is történt - figyelmeztet az Index. A vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.