Pulzus néven kezdett új életet a szépreményű Katéter Mónika

Az állami kórházfenntartót az „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés” elnevezésű projekt teszi alkalmassá arra, amire létrehozták, jelenleg ugyanis nincs rálátásuk az ellátási folyamatokra, így sok ügyben eszköztelenek – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója e héten, amikor a szakemberek a TÁMOP-6.2.3/12/1-2012-0001 programban eddig elvégzett feladatokról számoltak be. Mint Ónodi-Szűcs fogalmazott, a Pulzus névre keresztelt projekt olyan eszközt ad az egészségügyet irányítók kezébe, amelynek segítségével megalapozott, evidence based döntések hozhatóak.

A Pulzus előzménye az a Katéter Mónika volt, amelyről az e-Health-et prioritásként kezelő Szócska Miklós mindig a legnagyobb szenvedéllyel szólt ciklusának négy évében. A Kapacitástérkép Tervező és Monitoringkutató Alkalmazás segítette többek között a betegutak feltérképezését, erre építve hozták létre azt a nyolc, egy-másfél milliós lakos ellátására kialakított egészségügyi régiót, amelyek lefedték a spontán betegutakat.  (Azóta ezt már megbontotta az OEP tavaly év végén készült módszertana, amely az egészségügyért felelős államtitkárság kórházi struktúraátalakítási terveit alapozta meg és a betegeket közigazgatási régiókba kényszerítette).

Bár Katéter Mónika megadta az alapot, a Pulzus teljesen új megoldásokkal, professzionális eszközökkel és szélesebb körű elérhetőséggel biztosítja a magyar egészségügy kapacitásainak stratégiai tervezéséhez szükséges információkat. Munkába állt például két olyan nagyteljesítményű szerver, amely 12 terabyte-os hátteret ad 15 évnyi egészségügyi adat tárolására. Ahogyan a Katéter Mónika, úgy a Pulzus is a nagy egészségügyi adatszolgáltatóktól gyűjti be az adatokat (OEP, OTH, ENKK, OMSZ, KSH, orvosszakmai regiszterek, etc.), amelyeket egységesítés, tisztítás után egy adattárházba rendez – számolt be a projekt szakmai vezetője, Magyar Gábor. Az így strukturált adatbázis támogatást nyújt az ágazati és intézményvezetőknek a döntéshozatalban, de a kutatók és a nagyközönség számára is elérhetővé válik. Az adattárházban egységes rendszerben monitorozhatóak a magyar lakosság egészségügyi állapotát leíró információk, egységesen lekérdezhetőek az ágazati intézményekben eddig szigetszerűen elhelyezkedő információtárak. Részben megoldást kínál a Pulzus a különféle kódolású adatok szinkronizálására és egységesítésére, és bár minőségileg új, magasabb szintű lekérdezéseket tudnak végrehajtani, de ez sokkal hatékonyabb lenne abban az esetben, ha az adatokat teljes mértékben integrálhatóak lennének. Mint azt a szakmai vezető a MedicalOnline-nak elmondta, ennek egyelőre törvényi akadályai is vannak, például nem lehetséges az adatok TAJ alapú összekapcsolása, de úgy vélte, nagyobb lesz a fogadókészség, ha bemutatják, hogy a Pulzus mire képes.

Ez októberben derülhet ki, ekkorra zárul ugyanis a mintegy egymilliárd forint értékű, 2013 februárjában indított projekt. Ősztől önállóan érhetőek el a Pulzus adatbázisai, ugyanakkor jövőre integrálódik az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), amely némi csúszással, 2016-tól érhető majd el.

A Pulzus lehetővé teszi a teljes ágazati adatvagyon integrált hasznosítását – emelte ki Szentes Tamás, az ÁEEK főigazgató helyettese. Segíti az állami intézményhálózat optimalizálását, az ott nyújtott szolgáltatások a lakosság igényeihez igazíthatóak.