2017. január. 18., szerda - Piroska.

Mi az allergia?          

Immunrendszerünk a környezetünkben lévő ártalmatlan anyagokat, például polleneket „veszélyes idegenként” azonosítja, és túlérzékenységgel, tulajdonképpen indokolatlan válasszal reagál.

Az allergiás megbetegedések kezelésében még mindig problémát jelent, hogy a jelenleg forgalomban lévő régebbi antihisztaminok szedatív hatásúak. A második generációs H1-antihisztaminok 1980-as években történt bevezetése forradalmasította az allergiás betegségek terápiáját, mivel ezek már nem vagy csak minimális mértékben okoztak álmosságot/aluszékonyságot.

Az egészséges étrend – például a mediterrán diéta – protektív hatású lehet gyermekeknél az asztma és az atopia megelőzésére.

A légúti allergiás kórképek kezelésében rendelkezésre álló gyógyszeres széles skálája ellenére az esetenként előforduló öngyógyszerelés és az előírt kezelések iránti adherencia hiánya nyomán a tüneti kontroll nem kielégítő, és a terápiás hatás a kezelés befejezte után megszűnik. Bár a rhinitis és asztma gyógyszeres kezelése széles körű bizonyítékokon nyugszik, e szereket többnyire nem vizsgálták specifikusan háziporatka-allergia eseteiben.

A bőr prick teszt kellő pontossággal alkalmazható az allergiás rhinitis diagnosztikájában. Több tényező is befolyásolni látszik a prick teszt pontosságát.

A bőrgyógyászati allergológiai kórképek előfordulási gyakorisága, más allergológiai kórképekhez hasonlóan növekedik. A legismertebb betegségek, melyek ebbe a csoportba tartoznak a csalánkiütések (urticariák), az ekzemák és a gyógyszerallergiák.

A gyógyszerek okozta allergiás reakciók súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Kiemelten jelentősek az életmentő gyógyszeres kezelések meghiúsulása esetén, elsősorban a rák, a HIV/AIDS, a cystás fibrosis és a rheumatoid arthritis gyógyítása során. 2013-ban a National Institute of Allergy and Infectious Diseases egynapos workshopot szervezett allergológus, immunológus fertőzőgyógyász, dermatológus, klinikai farmakológus, farmakogenetikus nemzetközi szakértők, valamint a NIH és az FDA képviselői, továbbá az érintett orvostársaságok képviselőinek részvételével. Meghatározták a kutatási irányokat az immunmediált nemkívánatos gyógyszerhatások patomechanizmusa, diagnosztikája, kezelése és megelőzése terén szükséges előrelépés érdekében.

Az urticaria és az angiooedema ősidőktől ismert betegségek. Számos elnevezést használtak és teóriát állítottak fel az eredetére és patomechanizmusára vonatkozóan. A mai klasszifikáció és nevezéktan is további korrekcióra szorul.

Az urticaria gyakori, hízósejt által mediált betegség, amely csalánkiütés és angiooedema vagy mindkettő képében jelentkezik. Az akut urticaria élettartam-prevalenciája körülbelül 20%, a kezelés tüneti. A krónikus spontán és egyéb krónikus urticariák rontják az életminőséget, az iskolai és munkateljesítményt, valamint a szubjektív jóllétet, ezért fontos a kiváltó tényező elkerülése, a mediátorfelszabadulás csökkentése, és a tolerancia kialakítása. Az ajánlások 2013-as frissítése számos változást eredményezett a felosztásban és a terápiában.

Az atopiás dermatitis a leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség. A patogenezisében egyaránt szerepet játszik a barrierfunkció sérülése, az immundiszreguláció és a bőrfertőzések gyakoribb előfordulása a megváltozott bőrmikrobiom következtében. A tünetmentes bőrterületeken és kimutathatók a károsodások és működészavarok, ezért a korszerű terápiás megközelítés „proaktív”, vagyis az exacerbációk megelőzését célozza, továbbá az egész testfelületre kiterjed.

Az új évre vonatkozó technológiai előrejelzések megosztása lassan kezd hagyománnyá válni nálam. Mivel idén sem szeretnék csalódást okozni, íme néhány gondolat 2017 legizgalmasabb orvoslással kapcsolatos technológiáiról.

2016 februárjától várt elbírálásra az a törvényességi vizsgálati kérelem, melyet az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalánál indítottam a homeopátiás gyógyszerek forgalmazását szabályozó jogszabályok kapcsán.