hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Laikusként foglalkoznak a haldoklókkal az ápolók?

Lényegében laikusként foglalkoznak a haldoklókkal az egészségügyi intézményekben az ápolók. Nincsenek komoly eltérések a nővérek és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halállal, haldoklással kapcsolatos attitűdjeiben.

A többi közt erre a megállapításra jutott az az Oláh Mónika, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika kutatója által végzett kutatás, amely ápolók és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halálképének és halálfélelmének különbségeit volt hivatott feltárni. Mint az az IME, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Szaklapja internetes kiadásában közölt eredmények alapján elmondható: a vizsgálatvezető várakozásaival ellentétben szignifikáns eltérések nem voltak kimutathatóak az ápolók és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halálfélelmének szintje és a halállal, haldoklással kapcsolatos attitűdjeik között. Az ápolók ezek szerint nincsenek felkészülve a haldokló beteg és családja speciális lelki szükségleteinek kielégítésére; azaz: laikus szinten végzik feladataikat. A kutató szerint eredményei összhangban vannak a megelőző kutatások eredményeivel.

Mint az az IME-ben olvasható: az elmúlt évszázadok során a társadalom halálhoz, haldokláshoz való viszonyulása jelentős mértékben átformálódott. A világháborúk és a média hatására megbomlott az élet és a halál természetes egysége, korunk emberideálja a csinos, szép, egészséges, produktív fiatal lett, a halál pedig irracionálissá, tömegessé, kiszámíthatatlanná vált. Mindezek a halállal kapcsolatosan félelmet indukáltak, melynek hatására a halálhoz való eleve ambivalens viszonyulásunk az elfojtás, a tagadás, az áthárítás rendszerével terhelődött, melyet az is bizonyít, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt az emberek otthon születtek és otthon is haltak meg családjuk körében, napjainkban a születés és a haldoklás, meghalás látványa is intézeti körülményekhez kötődik, véli a kutató. Azt is megerősíti: mára már a haldoklók kétharmada kórházban hal meg annak ellenére, hogy az emberek 60 százaléka életének utolsó szakaszát otthonában, családja és barátai körében szeretné eltölteni.

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább tért hódít a haldokló betegek komplex ellátásával foglalkozó, életminőségük javítását célzó hospice-mozgalom, amely lehetővé teszi a

családtagok aktív részvételét a haldokló beteg ellátásában, megkönnyítve számukra a betegség és a gyász terheinek viselését – emlékeztetet kutatásának összefoglalójában Oláh Mónika.

A modern hospice gondozás jelenlegi formája Angliában alakult ki. Cicely Saunders irányításával nyílt meg az első olyan intézmény, amely a Tender Living Care – a haldoklók szerető, szelíd ellátása – elvei szerint szervezte meg e betegek ellátását, a családtagok bevonásával. Ezen alapelveket követte a haldoklók házait megalapító Elisabeth Kübler-Ross és a haldoklók gondozására rendeket alapító Kalkuttai Teréz anya is. Hazánkban a hospice szemléletű ellátás 1991-ben, a Polcz Alaine által vezetett Magyar Hospice Alapítvány megalakulásával jelent meg – idézi fel a múltat az IME által közölt eredmény.

Oláh Mónika közlése szerint vizsgálatában 62 ápoló és 61 egészségügyi végzettséggel nem rendelkező személy vett részt „kényelmi mintavétel alapján”. A vizsgálat során kizárták a hospice-ban dolgozókat. Az ápolók átlagéletkora 37 év volt, az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezőké 39 év. Az ápolói minta tagjai 59 nő és 3 férfi volt, az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező minta 22 férfit és 39 nőt foglalt magába. Iskolai végzettségüket tekintve a többség mindkét csoportban középfokú végzettséggel rendelkezett, felsőfokú végzettsége 8 ápolónak és 6 egészségügyi végzettséggel nem rendelkezőnek volt

A kapott eredmények tükrében a vizsgálat egyik hipotézise, mely szerint a halálfélelem szintje alacsonyabb az ápolók körében, mint az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők körében, nem igazolódott. Míg az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők szerint a halál békés, ha gyorsan és hirtelen következik be, továbbá intézeti körülmények között, addig az ápolók inkább azt tartják méltóságteljesnek, ha otthon, hozzátartozók körében következik be, és ha a haldoklás rövid ideig tart.

A kutató kíváncsi volt arra is, a vizsgált minta tagjai önmaguk számára milyen típusú halált tartanak a leginkább jónak. Szignifikáns különbség ebben a tekintetben már nem volt kimutatható a két csoport attitűdjei között: mindkét csoport a gyorsan és hirtelen bekövetkező halált tartja inkább jónak, kevés azonban azok száma, akiknek fontos, hogy fel tudjanak készülni a halálra. A vizsgálat utolsó hipotézise, amely úgy hangzott, hogy az emberek véleménye szerint a haldokló beteg ápolása során elsődleges szempont az emberi méltóság megőrzése, igazolódott. Bár a haldokló beteg ápolásával kapcsolatosan sem volt kimutatható szignifikáns eltérés a vizsgált minta attitűdjei között, az emberi méltóság megőrzését mindkét csoport fontosabbnak tartotta a haldokló beteg szenvedést okozó tüneteinek enyhítésénél is.

A kutató szerint – mindezek alapján – elmondható, hogy az emberek a haldokló beteg ápolása során az emberi méltóság megőrzését tartják a leginkább fontosnak – állapítja meg a többi közt az imeonline.hu-n  is közölt kutatás.

A legtöbben kórházban…

Elgondolkodtató, hogy miközben felmérések is megerősítik: az emberek nagy része otthon, családja körében szeretne távozni ebből a világból, Magyarországon – de tegyük hozzá rögtön: a fejlettnek nevezett társadalmakban másutt is – a legtöbben kórházban halnak meg. Szeretteiktől távol, kattogó gépek és rideg paravánok társaságában – sokszor anélkül, hogy akár a fájdalmukat megfelelően csillapítanák.
Úgy is mondhatnánk: sokan nem akarnak, vagy inkább nem mernek foglalkozni ilyesmivel. Igaz ez annak ellenére, amit Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Mindentudás Egyetemének legelső előadásában elmondott, hogy bár az utóbbi századokban mérhetetlenül sokat fejlődött a tudomány, a világmindenség kutatása, az anyag végtelenül kicsi részeinek megismerése, a tér és az idő szimmetriáinak megértése; a XXI. század legizgalmasabb kutatásai mégiscsak az emberi élet és halál titkainak megfejtésével, az agyműködés rejtélyének, az Én és az ego kérdéseinek megválaszolásával, a lélek és a test dualizmusával kapcsolatosak.

Ehhez azonban a betegellátó intézményekben be kellene vezetni a hospice szemléletű ellátási formát, hogy a haldokló ne érezze egyedül magát utolsó óráiban. A tárgyi feltételeket meg kell teremteni ehhez az ellátási formához, pl. kegyeleti szobákat kellene létesíteni, amellett, hogy a személyzet szemléletformálását is előtérbe kell helyezni – állapítja meg mások mellett ez a kutatás is. Oláh Mónika szerint az egészségügyi team tagjai számára ennek megvalósulása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a haldokló betegekkel való kommunikációval kapcsolatos tanfolyamokat végezhessenek, önismereti csoportokba járhassanak, és emellett rendszeresen vegyenek részt a burnout elleni tréningeken, szupervíziókon is.

Mint azt a MedicalOnline többször megírta: a hospice javítja a betegek életminőségét, csökkenti fájdalmaikat, s nem utolsó sorban a napi ellátási költségeket is. A hospice szerepének növekedéséhez azonban komoly, a döntéshozókat is meggyőzni képes adatgyűjtésre lenne szükség.

A palliatív ellátás célja az, hogy a gyógyító kezelésekre nem reagáló betegek életminőségét javítsa, segítsen a fájdalmak csökkentésében, a tünetmentesítésben, s lelki segítséget nyújtson az élet végéhez közel kerülőknek. Bár a haldoklók ellátásában segédkező hospice másfajta szellemiséget képvisel, így klasszikus egészség-gazdaságtani módszerekkel nem is igen elemezhető, ahhoz, hogy szerepe növekedhessen a különféle ellátási formák között, átfogó adatgyűjtésre és az információk elemzésére volna szükség.

Erre a következtetésre jutott Dózsa Csaba egészségpolitikai tanácsadó, aki csapatával több hazai hospice-ellátó helyen kezd átfogó studyba annak érdekében, hogy magyarországi adatokkal is igazolhassák: a hospice segít elkerülni a feleslegesen felmerülő akut ellátási költségeket. Mint a kutató jelezte: egy 2007-es vizsgálat kimutatta, hogy hospice esetében a napi átlagköltség 14,5 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos ellátásban – legjelentősebb mértékben a gyógyszer, a labor, és az intenzív ellátás költségei csökkennek. A kórházi tartózkodás időtartama a hospice-t igénybe vevők körében mintegy 30 százalékkal kevesebb, miközben az otthoni ellátások és a hospice kórházi egységek igénybevétele nő.

Nem mellékes szempont, hogy a hospice-palliatív ellátás csökkenti a tüneti terheket, javítja a betegek és az ellátók elégedettségét. A hospice-ellátásban részesülők fájdalomszintje a klinikai eredmények alapján 86 százalékkal, a nehézlégzési index 64 százalékkal csökken a kezelés időtartama alatt.

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more A pancreas betegségei

    Az internetről áradó legfrissebb tudományos információk birtokában jogos lehet a kérdés, hogy szükség van-e még magyar nyelvű, magyar szerzők...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Pszichiátriai gondozási kézikönyv

    A könyv a krónikus pszichiátriai betegségek hosszú távú, akár évtizedekig tartó ambuláns ellátási formáját mutatja be. Ez a...

  • learn more Wagner: A Nibelung gyűrűje - Zene-pszichoanalitikus tanulmány

    Richard Wagner monumentális ünnepi színjátéka, A Nibelung gyűrűje a mítoszokra jellemző...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more A születéstől az élhető filozófiáig

    Bagdy Emőke Professzor asszony ajánlásából az NKA pályázati támogatásához: Tornyossy Mária könyve nagy tapasztalatú...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Adonisztól Schwarzeneggerig - Férfiideálok és civilizáció

    Ha divatról, szépségideálokról van szó, automatikusan a nők jutnak eszünkbe. A férfiakról nem is...

  • learn more Sürgősségi kardiológia

    A Kadix Press Kiadó új könyve az Oxford University Press méltán népszerű kézikönyv sorozatában nagy sikert aratott, akut kardiológiai eseteket...

  • learn more Levelek a túlvilágra - Egy 20. századi életút

    "„Az utóbbi időben több időt töltök unokáim korosztályának társaságában és látom, hogy a legtöbben milyen...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more Pirula a patikamanó - Maja lázas

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentetett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more A születés traumája

    A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...

  • learn more Language Abilities in Williams Syndrome - Neurocognitive Development and Impairments

    The book presents a set of ten carefully designed experimental studies...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Kardiológiai szófejtő

    Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, osztályvezető főorvos,  egyetemi előadó, számos publikáció, szakkönyv szerzője,...