hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

"Folyamatosan romlik a lakossági gyógyszerellátás helyzete"

A Kormány a 2010. október 6.-i ülésen tárgyalta a 2006. december 29.-én hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról – a jogszabály szerint kötelezően az Országgyűlésnek – készített jelentést.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága által készített tanulmány tartalmazza a törvény hatályba lépését követő, a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének engedélyezésére vonatkozó szabályozásban érintett kormányzati szervek és állami hivatalok gyakorlatában összegyűlt tapasztalatokat.

Mindezek alapján az államtitkárság szerint elmondható, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzete az előző kormányzat által végrehajtott gyógyszerpiaci liberalizáció, valamint a konvergencia-programhoz kapcsolódó forráskivonás következtében folyamatosan romlik. A szakmai jelentés szerint "a jelenlegi szabályozás hátráltatja az államot a minden polgár számára egyenlő feltételekkel nyújtandó gyógyszerellátási kötelezettségének biztosításában."

A minisztérium emlékeztet, hogy a Nemzeti Együttműködés Programban szerepel, hogy a kormány megállítja a gyógyszerpiaci liberalizációt és újraszabályozza a gyógyszertárak létesítését és működtetését. "Mindezen a jelentésben is megjelölt hiányosságok rendezésének céljából kerül sor 2010. II. félév során a Gyftv. módosítására".

Az előkészítés során a NEFMI írásban kérte a gyógyszerpiaci szereplők teljes körét, hogy módosítási javaslataikat küldjék meg. A felkérésre összesen 21 írásos vélemény érkezett. A minisztérium hangsúlyozza, "az új szabályozásban mindent meg kell, hogy előzzön a betegek érdeke".

Egészségügyért Felelős Államtitkárság jelentése

Az előzmények

A jelentés külön bekezdésben taglalja a 2006-ot megelőző időszakot, majd a patikaliberalizáció hatásait elemzi: "megállapítható, hogy a 2006-ig alapvetően szükségletalapú szabályozást 2007-ben versenypiaci szabályozás váltotta fel. (...) A korábbi, szociális piacgazdasági elven felépült modellt liberalizált modell váltotta fel, melyben a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai önkormányzat) szemben megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe." A jelentés ismerteti az Uniós szabályozást és gyakorlatot is.

A gyógyszertárak számának változása

A fejezet a gyógyszertár létesítés szabályozásának eredményeit mutatja be (1. táblázat): 618 új gyógyszertár létesült, ezek közül 526 közforgalmú, 62 fiók-, 29 kézi- és 1 intézeti gyógyszertár. Az új gyógyszertár létesítések szinte kizárólag a nagyvárosokban javították a gyógyszerhez való hozzáférést - olvasható a jelentésben. 2007 januárja óta 123 közforgalmú gyógyszertár szűnt meg, továbbá 54 fiókgyógyszertár fejezte be véglegesen működését.

1. táblázat: Működő gyógyszertárak számának alakulása
Gyógyszertárak száma
2006. december 31.
2008. december 31.
2009. december 31.
2010. augusztus 23.
Közforgalmú
2010
2348
2364
2441
Fiók
650
654
641
650
Kézi
278
252
241
250

1. táblázat: Működő gyógyszertárak számának alakulása:

Gyógyszertárak száma 2006. december 31. 2008. december 31. 2009. december 31. 2010. augusztus 23.
Közforgalmú 2010 2348 2364 2441
Fiók 650 654 641 650
Kézi 278 252 241 250

Mit mond az ÁNTSZ és az EBF? 

A jelentés külön részletezi az ÁNTSZ tapasztalatait - foglalkozik többek közt a gyógyszerforgalmazás, internetes gyógyszerrendelés, gyógyszerészi gondozás, gyógyszertáron kívüli forgalmazás, lakossági panaszok, patikai árrés, a beszállítói tartozások vagy a generikus program kérdéseivel - valamint bemutatja (jóval rövidebb terjedelemben) a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet észrevételeit.

A jelenlegi helyzet összegzése

A tanulmány elismeri, hogy a nagyvárosokban a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehetőségei bővültek mind a gyógyszertárak számát, nyitvatartási idejének hosszát, mind a gyógyszerválasztékot tekintve, azonban úgy fogalmaz: a piaci verseny a lakossági gyógyszerellátás minőségét illetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőségi szolgáltatások országos szintű egyenletes elterjedése helyett a hozzáférési esélyegyenlőtlenség irányába torzul a rendszer és a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertárak esetében a működtetést veszélyeztető terhek növekedése figyelhető meg.

Az anyagot összeállító egészségügyi államtitkárság megállapításai az összesített adatok és információk alapján:

- az új gyógyszertárak nem a vidéki kistelepüléseken létesültek,

- a vidék gyógyszerellátása nem javult,

- a városokban egyfajta „kapacitás-többlet” jött létre,

- aminek következményei pl. a kedvezőtlenebb fajlagos működési költségadatok, a kistelepülési gyógyszertáraktól forgalomelszívás, a gyógyszertárak közötti verseny fokozódása, ami azonban egészségügyi céloktól eltérő és a gyógyszer- és betegbiztonságot veszélyeztető gyakorlatot generál,

- a méretgazdaságossági határ nő (mert az ágazati árrés-tömeg és az egy gyógyszertárra jutó árrés is csökkent, továbbá a forgalom átstrukturálódása miatt),

- a szakágazat csökkenő jövedelemtömegének koncentrációja egyre nagyobb mértékű (2008-ban a veszteségek beszámítása fölötti, összevont adózott eredmény felét a vállalkozások alig egyhatoda realizálta),

- a gyógyszertárak növekvő számban válnak veszteségessé,

- a gyógyszertárak a forráshiány és a rossz árrés-struktúra miatt készletezési gondokkal küzdenek,

- a nagymértékben veszteséges magisztrális gyógyszerkészítést egyre kevesebben vállalják,

- folyamatos az eladósodás, ami miatt a gyógyszertárak növekvő hányada kerül nagykereskedői érdekkörbe. Ez a gyártókat is magába foglaló vertikális integrációt jelent;

- a gyógyszertárak növekvő hányada bezárásra kényszerül, ez az ellátás stabilitását és biztonságát veszélyezteti,

- a (személyi jogos) gyógyszerészek szakmai önállósága a nem gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertárakban nem biztosított,

- szabálytalan működtetés esetén a tulajdonosokkal szemben valódi szankciók nem alkalmazhatók,

- a vertikális integráció terjedése miatt növekszik a gyárak és nagykereskedők befolyása agyógyszertári tevékenységre,

- adatok vannak a magatartás-összehangolás terjedésére,

- romlik az ellátás minősége, a szakmai színvonal,

- a szakember-ellátottság nem megfelelő,

- a szakhatósági kontroll nem elégséges,

- a hivatásetikai rendszer nem működik.

hirdetés

Könyveink