Erkölcsnemesítő gyógyszerek?
Egyes kutatók azt remélik, hogy erkölcsösebbé tevő gyógyszerek helyettesíthetik majd a börtönt, sőt, fogékonyabbá tehetik a személyeket az emberiség globális problémáira.
Erkölcsnemesítő tabletta, a rasszista gondolatok gyógyszeres kezelése, terápia a más országokban élők iránti empátia növelésére – mindez science fiction-nek hangzik, pedig az orvostudomány egyre közelebb kerül ahhoz, hogy meg tudja változtatni erkölcseinket, és a társadalomnak fel kell készülnie a következményekre. Legalábbis ez olvasható egy nemrég megjelent könyvben, amely áttekinti az e területen végbement tudományos fejlődést.
Már ma is léteznek olyan gyógyszerek, például a fluoxetin, amelyek megváltoztatják a beteg mentális állapotát és ennek révén erkölcsi viselkedésére is kihatnak, de a tudósok szerint a jövőben ennél még sokkal finomabb manipulációkra is lehetőség lesz. Ez a terület még gyerekcipőben jár, de korántsem science fiction – mondja dr. Guy Kahane, az Oxfordi Egyetem neuroetikai központjának igazgatóhelyettese. „A tudomány mindeddig nem törődött az erkölcsi fejlődés kérdéskörével, azonban most már egyre nő az olyan kutatások száma, amelyeket ide lehet sorolni. Kimutatták, hogy egyes szerek annak révén, hogy növelik az empátiát, a csoporthoz tartozás érzését és csökkentik az agressziót, arra is befolyással vannak, hogy miként reagálnak a személyek a morális dilemmákra” – fejtette ki.
Dr. Tom Douglas, „Az emberi képességek kiterjesztése” című könyv társszerzője, az Oxfordi Egyetem Uheiro központjának munkatársa szintén nagyon aktuálisnak érzi ezt a tudományterületet. „Már ma is léteznek erkölcsi felfogásunkat és viselkedésünket módosító gyógyszerek, csak éppen nem így gondolunk rájuk. A fluoxetin csökkenti az agressziót és a környezettel szemben érzett keserűséget, és így kellemesebbé teszi az embereket. Vagy ott van az oxitocin, amelyet szeretethormonnak neveznek – ez csökkenti a szorongást, viszont erősíti a szociális kötődést és az empátiát” – mondta.
Dr. Kahane nem javasolja, hogy erkölcsnemesítő gyógyszerekkel dúsítsák a csapvizet, azonban úgy gondolja, hogy ha széles körben alkalmaznának ilyeneket, az emberek érzékenyebbek lennének a globális problémákra is. „Az emberi természethez nem tartozik hozzá, hogy átérezzük tőlünk távol élő emberek szenvedését vagy hogy a minket követő generációkkal törődjünk. Az ilyen gyógyszerek talán változtatnának ezen” – vélte.
Ruud ter Meulen, a Bristoli Egyetem orvosi etikai tanszékének vezetője arra figyelmeztet, hogy bár egyes gyógyszerek elősegíthetik a morális viselkedést, más szerek – vagy olykor éppen az előbbiek – éppen ellenkező hatásúak lehetnek. „Igaz, hogy az oxitocin hatására nő a bizalom szintje és valószínűbb lesz a kooperáció a saját szociális csoport tagjaival, de ugyanakkor csökken az empátia a csoporton kívüliek iránt” – mondta. Hozzátette, hogy a Parkinson-kórban alkalmazott mély agyi ingerlés egyes esetekben nemkívánt következményekkel jár: a beteg lopni kezd a boltokban és szexuálisan agresszív lesz. Meulen azt javasolta, hogy az erkölcsjavító szereket a büntetésvégrehajtásban kellene alkalmazni, részben megelőzésként, részben kezelésként.
