Mire jó az attoszekundumos fizika?
Krausz Ferenccel, a németországi Max-Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójával közöl interjút a Világgazdaság, az apropó: idén a fizikai Nobel-díj várományosai között tartották számon a magyar kutatót.
Krausz Ferencet az attoszekundumos fizika megalapozásában betöltött szerepéért tekintették a díj egyik várományosának. Erről a tudományterületről, annak „gyakorlati hasznáról” így beszél az interjúban:
– Az attoszekundumos fizika a természetben az atommagon kívül előforduló leggyorsabb mozgásokat, az elektronok mozgását tanulmányozza. Ezek a parányi részecskék kötik egymáshoz az atomokat, hogy molekulákat tudjanak formálni, amelyek az élőlények legkisebb funkcionális alkotóelemei. Amennyiben az elektronok valamilyen külső behatás (napsugárzás, vegyi anyagok) következtében a molekulákban mozgásba lendülnek, megváltozhat azok formája, összetétele. Ilyen elváltozások funkcionális zavarokhoz, ezek folyományaként súlyos betegségek, mint például a rák kialakulásához vezethetnek.
A betekintés az elektronok mozgásába hozzásegíthet a betegségek kialakulásának molekuláris szinten való megértéséhez és ennek köszönhetően hosszú távon hatékonyabb gyógymódok kifejlesztéséhez. Életünk alapvető folyamatain túl az elektronoknak kulcsszerep jut az információ-technológiában is: minél gyorsabban tudjuk az elektromos áramot – amelyet elektronok szállítanak –, parányi áramkörökben ki- és bekapcsolni, annál nagyobb mennyiségű információt tudunk másodpercenként feldolgozni, annál nagyobb teljesítményű számítógépeket lehetünk képesek a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére kifejleszteni.
Ez a két példa érzékelteti, hogy az elektronok mozgásának jobb megértése és felhasználása – amely az új tudományág, az attoszekundumos fizika fő célja – az orvostudománytól a modern elektronikáig számos területen viheti előre a tudomány és technika fejlődését. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szakterület a felfedező illetve alapkutatás kategóriájába tartozik, a mindennapi életben csak hosszabb távon várhatunk hasznot belőle – olvasható a vg.hu-n.
