hirdetés
2016. december. 10., szombat - Judit.
hirdetés

Ma spórolnak a fertőtlenítőn, holnap nyögik a betegellátást

Évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik Magyarországon, megfelelő infekciókontrollal az esetek 50–70 százaléka megelőzhető lenne – derült ki a Kórházszövetség siófoki kongresszusán, ahol az is elhangzott, a medikusok 90 százaléka érzi úgy, hogy nem kapott megfelelő oktatást az egyetemen az antibiotikum terápiákról.

A hazai kórházi fertőzések problémakörére irányíthatja a politika figyelmét a sajtó fokozott érdeklődése, ahogyan ez tíz évvel ezelőtt a nyugati országokban már megtörtént – idézte fel a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának betegbiztonsági blokkjában elhangzó előadásában az elmúlt napok nosocomiális infekciókkal foglalkozó cikkeit dr. Szilágyi Emese. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának vezető helyettese azt is elmondta, évente 99 ezer nosocomiális infekciós (NI) esetről tudnak a hazai kórházakban, amelynek 50–70 százaléka elkerülhető lenne megfelelő infekciókontrollal (IC). Hozzátette, a nem megfelelő antibiotikum használat gerjeszti az NI-ket, és bár a magyar egészségügyben más országokkal összevetve kevés antibiotikumot használnak, azonban azt rosszul. Tanulni és tanítani kellene a klinikusoknak a megfelelő antibiotikum használatot, egy tavalyi, reprezentatív felmérésben például az orvos egyetemisták 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem kapott megfelelő oktatást az antibiotikum terápiákról – mondta a szakember.

Van stratégia a fiókban

Két éve kallódik az egészségügyért felelős államtitkárságon a Nemzeti Antibiotikum és Infekciókontroll Stratégia, amelyet – egy 2009-ben elfogadott rendeletnek megfelelően – az Országos Antibiotikum és Infekciókontroll Bizottság (OIAB) állított össze – értesült a MedicalOnline. Az egészségügyért felelős államtitkárság lapunknak megerősítette a hírt, hozzátették azt is, a stratégia társadalmi egyeztetés előtt áll. Míg szakemberek szerint a stratégia elfogadása elsősorban azért késlekedik, mert a benne foglalt javaslatokhoz anyagi hátteret is biztosítani kéne, a szakállamtitkárság szerint a szakpolitikai program tervezete számos olyan intézkedést tartalmaz, melyek forrásbevonás nélkül megvalósíthatóak. Arra a kérdésünkre, hogy a stratégia híján miként határozzák meg az OEP antibiotikum-támogatási politikáját, illetve a központi gyógyszerbeszerzéseket az antibiotikumok tekintetében, nem kaptunk választ.

Az OIAB-nek egyébként az is feladata, hogy évről-évre az intézményi és megyei bizottságok beszámolói alapján jelentést készítsen a minisztériumnak az OIAB éves tervének végrehajtásáról, annak értékeléséről. Mint arról a tárca lapunkat tájékoztatta, az éves jelentések nem, azonban a kórházi fertőzések adatai nyilvánosak, ez utóbbiak mindenki számára szabadon hozzáférhetők az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapján.

A már említett rendelet azt is előírja, hogy a szolgáltatók infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségeit, az infekciókontroll-minimumok biztosítását és működését az OTH-nak és az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét ellátó szerveknek rendszeresen ellenőrizniük kell, amelyről jelentést, a felmerülő problémák megoldására pedig javaslatot kell készíteniük. A Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszer (NNSR) jelentés adatai szerint 2011 és 2014 között folyamatosan emelkedett a NI-k száma a hazai kórházakban. Míg öt évvel ezelőtt 2747 esetben jelentettek multrezisztens kórokozó (MRK) okozta fertőzést, a tavaly publikált adatok szerint ezek száma már megközelítette a négyezret. Ugyancsak nőtt ebben az időszakban a véráramfertőzések (VÁF) száma, 1951-ről 3479-re, a legkiugróbb emelkedés a Clostridium difficile fertőzések (Clostridium difficile infection, CDI) számában volt megfigyelhető, a 2011-ben jelentett 1803 esettel szemben 2014-ben már 6513 előfordulást regisztráltak az NNSR-ben.

Lapunk megkeresésére, hogy az elmúlt három évben milyen javaslatokat tett az OTH az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére, a hivatal azt közölte, a tavalyi évre vonatkozó előzetes adataik szerint javuló jelentési fegyelem mellett csökkent a jelentett VÁF-ok és MRK-k okozta fertőzések száma. Mint írják, az egészségügyi hatóság valamennyi kórháznál ellenőrizte a jelentéseket, ahol ez elmaradt, felszólított annak pótlására, az országos incidencia alatt jelentőket helyben ellenőrizte. Bár hozzátették azt is, hogy javaslatokat tettek a megelőző tevékenység megerősítésére, ám kérdésünkre, hogy mik voltak ezek, nem válaszoltak. Az MKSZ siófoki kongresszusán előadó Szilágyi Emesétől szerettünk volna többet megtudni az NI-k megelőzésére tett javaslatokról, illetve az OIAB tevékenységéről, azonban a szakember lapunk kérdéseire nem válaszolt.

Drágán is olcsóbb lenne

A kéz, ami nem tiszta, kórokozót visz a betegbe, ez pedig fokozza a mortalitást – figyelmeztetett az MKSZ betegbiztonsági blokkjának másik előadója, dr. Orosz Gábor, az SE Kútvölgyi Klinikai Tömbje Intenzív Terápiás Osztályának szakorvosa. Egy korábbi felmérésükre hivatkozva azt is elmondta, „kézhigiéné naívak” az ötödéves medikusok, akik aneszteziológia- és intenzívterápiás oktatásra érkeznek a klinikára. A direkt megfigyeléses módszerrel végzett felmérés egyik tanulsága az volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az orvosok kézhigiénés oktatására.

Az NNSR-nek köszönhetően vannak adataink az NI-kről, a kórházi IC tevékenység jogi keretei jók, a gyakorlati megvalósítás azonban rossz: nem veszünk kellő számú haemokultúrát, európai viszonylatban nálunk a legkevesebb az elkülönítésre alkalmas egyágyas kórterem, és az 1000 ápolási napra jutó alkoholos kézfertőtlenítőszer-fogyasztás, amelyből minimum háromszor annyit kellene használnunk mint amennyi fogy – szögezte le Szilágyi Emese. Ráadásul – mint az egy másik előadásból kiderült – az intézmények anyagi megfontolásból – az olcsó termékeket kénytelenek megvásárolni, amelyet a dolgozók nem szívesen használnak, mert kiszárítja a bőrt. Pedig a megelőzés a kézmosással kezdődik, ami még a drágább szerrel is olcsóbb lenne a megelőzés, mert egyetlen Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus-szal (MRSA) fertőzött beteg kezelése meghaladja a 2 millió forintot, amit másra is költhetnének a kórházak. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban például többet költenek haemokultúra vizsgálatokra, egy korábbi projektnek köszönhetően, ami pontosabb képet adott a bakteriális és rezisztencia helyzetről, és segít az helyes intézményi antibiotikum-politika kialakításában. A kézhigiénés compliance-t oktatással szignifikánsan javították, és az izolációs körülményeken is változtattak. Az összehangolt IC intézkedéseknek köszönhetően a kórházban többek között csökkent a CDI incidenciája, és sem járvány, sem halmozódás nem fordult elő a leggyakoribb NI-ből – számolt be dr. Seres Ábel, az intézmény infektológus szakorvosa.

Perre vihető fertőzés

A kórházi eredetű fertőzésekkel kapcsolatos perek száma a szülészeti műhibák után a második legmagasabb, ha a betegbiztonsági kérdéseket sikerül a szakmai felelősség körébe sorolni a bíróságokon, költséges jogi eljárások várnak az ellátókra – figyelmeztetett dr. Simon Tamás ügyvéd. Példaként említette, hogy míg korábban a beteg testében felejtett eszköz szakmai hibának számított, ma már maga tény megalapozza a kártérítési felelősséget, a szakértők kiszorultak a tárgyalótermekből, ugyanezt bekövetkezhet a betegbiztonsági kérdések, így a kórházi fertőzések esetében is. Ha az ellátó felelőssége megállapítható abban, hogy egészségkárosodást vagy halált okozott a kórházi fertőzés, mert a szolgáltató nem a megfelelő gondossággal járt el, az intézménnyel szerződésben álló biztosító ugyan kifizeti, de vissza is követelheti a kártérítési díjat, amit a bíróság kiszab. Ezért nagyon fontos a nem várt események felügyelete, hogy az elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg.

Ebben nyújt segítséget az intézményi akkreditáció, amelyre május 1-jétől jelentkezhetnek az intézmények, így dr. Safadi Heléna, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) akkreditációs főosztályának vezetője szerint már az év végére lehetnek akkreditált intézményeink. Az akkreditációs standardok a kórházaknak, járóbeteg rendelőknek és közforgalmú gyógyszertáraknak adnak útmutatást abban, hogy az ott ismert ellátási kockázatok esetében hogyan kell megszervezni az intézményen belül a betegellátási folyamatokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legnagyobb biztonságban legyen.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Share on Tumblr
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Könyveink